tag:blogger.com,1999:blog-25205575485030095922024-03-21T17:07:10.285-07:00I hope...Hope http://www.blogger.com/profile/01683051094771284696noreply@blogger.comBlogger16125tag:blogger.com,1999:blog-2520557548503009592.post-469461005404492682014-04-12T02:52:00.000-07:002014-04-12T02:53:12.731-07:00KoncertSziasztok!<br />
Mint tudjuk, ma lesz a Bytheway a West Endben. Nos, én természetesen elmegyek, szóval gyertek minél többen!<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjzA72ctn6M9Q9DZtQja2nPX-EXwEJXUOPX96fcyY7KS0rlhgBA6im9pNT5zu2EQ8xoOAs3bxsH6N1HjgFXk7fdhWZ769y8r3rJ5OQO56H-236o08HhFZyE-FPq_IQANQ7bNc_b0WK_i_lu/s1600/17322_kupon-new.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjzA72ctn6M9Q9DZtQja2nPX-EXwEJXUOPX96fcyY7KS0rlhgBA6im9pNT5zu2EQ8xoOAs3bxsH6N1HjgFXk7fdhWZ769y8r3rJ5OQO56H-236o08HhFZyE-FPq_IQANQ7bNc_b0WK_i_lu/s1600/17322_kupon-new.jpg" height="320" width="213" /></a></div>
<br />
<span style="background-color: white; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23.200000762939453px;">" Kapcsolódj ki két vásárlás között és légy Te a GLAMOUR-napok sztárja! </span><br />
<span style="background-color: white; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23.200000762939453px;">Hogy egy kis ritmust vigyünk a vásárlásba, szombaton 17 órától az X-Faktor új csapata, a ByTheWay is fellép a GLAMOUR színpadán! </span><br />
<span style="background-color: white; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23.200000762939453px;">Látogass el hozzánk, mert ezen a hétvégén rengeteg meglepetés és nyeremény vár rád! "</span><br />
<span style="background-color: white; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 23.200000762939453px;"><br /></span>
<a href="http://www.glamouronline.hu/sztarhirek/vadaszat-indul-ujra-glamour-napok-11157" target="_blank">Vadászat indul! Újra GLAMOUR-napok! - Sztárhírek - GLAMOUR Online</a><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Tehát, induljatok vásárolni, és 5 órakor pedig hallgassuk együtt a Bythewayt!<br />
Virág :*Hope http://www.blogger.com/profile/01683051094771284696noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-2520557548503009592.post-26046718902835232352014-04-10T10:15:00.002-07:002014-04-26T03:59:06.475-07:0010.rész<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEMTadfJA1cKPcGJHxk7PUpaUeOn-A5Hab-bw7auE0i6OrwNH1U-EuPHr0Mw_i6bckVnW9Gz6YZ8nn1zZMY-nWtU1ey606UBrrbM2W-cMYNu1Faf2QZEEHpZMTx_DsuSplcc5zx7KcOFqI/s1600/image002.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEMTadfJA1cKPcGJHxk7PUpaUeOn-A5Hab-bw7auE0i6OrwNH1U-EuPHr0Mw_i6bckVnW9Gz6YZ8nn1zZMY-nWtU1ey606UBrrbM2W-cMYNu1Faf2QZEEHpZMTx_DsuSplcc5zx7KcOFqI/s1600/image002.jpg" height="160" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><a href="https://www.youtube.com/watch?v=M97vR2V4vTs" target="_blank">Zene: KATT</a></td></tr>
</tbody></table>
<b>Sziasztok :)</b><br />
<b>Tudom, hogy nagyon régóta nem jelentkeztem, de sajnos lehetetlen volt. De most nem húznám az időt, itt lenne a 10. rész. Remélem tetszeni fog!!!!!Sok kommentet, és feliratkozót szeretnék látni. :*</b><br />
<b>Jó olvasást!</b><br />
<b>xoxo</b><br />
<br />
<br />
<span style="color: #cccccc;"><span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">Oli érezte, hogy már nem rángatózom, és elengedett.</span><br style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;" /><span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">- Gyere be mert megfázol.- simította végig a nedves karomat Szofi, és hirtelen összeestem. Lezuhantam a földre...</span></span><br />
<span style="color: #cccccc;"><span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;"><br /></span></span>
<span style="color: #cccccc;"><span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;"><br /></span></span>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">Zajokra ébredtem. Kinyitottam szemem, s egy fehér falas szobában találtam magam. Körülöttem állt a legjobb barátnőm, Szofi, a Bytheway és egy fehér köpenyes nő. Nem kellett sokat gondolkoznom tudtam, hogy kórházban vagyok. Jaj ne.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Jó reggelt.-köszöntöttek kórusban.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Miért vagyok itt?-kérdeztem, kicsit rekedtes hangon.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Nos ezt hamarosan megtudod. Viszont a barátnőddel beszédem van.-mondta a doktor nő, majd kiviharzott Szofival. Én boci szemekkel néztem Olira, aki leült az ágyamra, és egy puszit nyomott a fejemre. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Mi történt velem? És miért vagyok itt?-ismételtem a kérdést, s körülnéztem.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Pár napja a szakadó esőben rohangáltál, ordibáltál. Ha minden igaz, tüdőgyulladásod van.-húzta el a száját Olivér. -De még mi se tudjuk biztosan. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">Elkerekedett szemekkel fordultam Bennyre, aki csak bólintott egyet. Szóval igaz.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Nem emlékszel semmire?-simította meg a hajamat a szőke hercegem.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">Én megráztam a fejem, mire visszajött Szofi és a doktor nő. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Nos.-kezdte az orvos, majd megfogta a homlokom. -Lázad már nem olyan magas, amilyen volt, aminek nagyon örülök.Viszont van két rossz hírem. Az egyik az, hogy tüdő gyulladásod van. A másik pedig, hogy ha minden igaz, már pedig a kollégáim nem nagyon szoktak tévedni ilyesmi dologban, terhes vagy. Sajnálatos módon, a babát nem tarthatod meg, mert a tüdő gyulladás elég veszélyes lehet a kis csöppségre.-fejezte be.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Terhes vagyok? -kérdeztem, és egy nagy könnycsepp gördült le arcomon. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Micsoda?-ordított Olivér a sokkoló hír hallatán.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">Mindenki elkezdett üvöltözni. Vagyis majdnem mindenki. Ya ou csak ült, és fogta a fejét. Hirtelen eszembe jutott minden, ami pár nappal ezelőtt történt. Ya ou ejtett teherbe. Ezért fogja a fejét. Uram isten.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">Pár másodperc múlva már mindenki csöndben volt. Mivel egy kérdés volt mindenki fejében. Ki lehet a gyermek apja? Mert Olivér biztos, hogy nem. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Én voltam. Én vagyok a gyermek apja. És sajnálom Leila. Oli, téged meg nem akartalak megbántani. Csak ittam. Ahogy Leila is.-ismerte be Ya ou. Hangja meggyötört volt, de őszinte.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Hogy te mekkora egy szemét vagy.-indult el Oli Ya ou felé, de gyorsan megfordult és rám nézett. </span></span><br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifUJsjhwEhWzD1UeWVzMxLT9p0G9nlu75cRReyaX4Ad1XPuaRO5CyhuAq41GaTQtC3pPIa0vNh3enIDxZvQf6cN85b9-UNCYBFj-Cn3lYrLz2FDlF7CBzkAONd2OHJr5FJAgKijSONHv_x/s1600/1969331_240056992784995_274814867_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifUJsjhwEhWzD1UeWVzMxLT9p0G9nlu75cRReyaX4Ad1XPuaRO5CyhuAq41GaTQtC3pPIa0vNh3enIDxZvQf6cN85b9-UNCYBFj-Cn3lYrLz2FDlF7CBzkAONd2OHJr5FJAgKijSONHv_x/s1600/1969331_240056992784995_274814867_n.jpg" height="200" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="color: #741b47;">Az igazi barát melletted van jóban, s rosszban.</span></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Hogy tehetted ezt? Miért nem mondtad el? És mégis mit jelentsen ez közted és Ya ou közt?-figyelt engem lenézően, majd meg sem várva a válaszomat, folytatta: -Tudod mit? Nem érdekel a mentegetőzésed. Köztünk mindennek vége.-viharzott ki a szobámból, és becsapta az ajtót. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">Könnyeim hullottak, mindenki vigasztalni próbált.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;"> Pár órával késöbb S</span></span><span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">zikinek el kellett mennie, de mondta, hogy siet vissza. </span><span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">A doktor nő is elhagyta a szobát, hogy hagyjon minket kicsit magunkra.</span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Leila. Én nem akartam, hogy balhé legyen.-kezdte a bocsánat kérést Ya ou, és Benny mellé állt.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">Szipogva letöröltem könnyeimet, majd megvontam a vállam, s Szofira néztem, aki az ágyamon ült.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Én nem haragszom rád, hiszen tudom, hogy nem akartad ezt. Csak ittál kicsit.-Ölelt meg, és egy puszit nyomott a fejemre. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Oli utál.-kezdtem jobban sírni.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Nem utál, csak megharagudott rád. Tudod, hogy milyen hisztisek tudnak lenni a fiúk. Vissza fog jönni. Egyébként jó lenne, ha ennél is valamit. Nyomott a kezembe banánt.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">Fintorogva eltoltam magamtól, és behunytam a szemem..</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;"><br /></span></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="text-align: center;"><b>Szofi szemszöge</b></span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhMST0t6OomFHtyvpC4XKup-FTZhIsoZ8uITIv8tTcB0iTgnjGf4XxNAN5vvNpM3CNv-NxB_eBQ2DdLruEyaUR_e_voPhpcOs9FniRihtd7kwlbvEkldaxcVPVFStk5G41I2BXunewiIEAK/s1600/431214_469019046492902_1341860762_n.jpeg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhMST0t6OomFHtyvpC4XKup-FTZhIsoZ8uITIv8tTcB0iTgnjGf4XxNAN5vvNpM3CNv-NxB_eBQ2DdLruEyaUR_e_voPhpcOs9FniRihtd7kwlbvEkldaxcVPVFStk5G41I2BXunewiIEAK/s1600/431214_469019046492902_1341860762_n.jpeg" height="200" width="200" /></a></td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: left;">
Miután a "vádolttal" váltottam pár szót, Benny elment Ya ou val a büfébe, én pedig elkezdtem keresni Olivért.</div>
<div style="text-align: left;">
Szerencsémre hamar meglett a fiú.</div>
<div style="text-align: left;">
-Szia.-ültem le mellé a földre.</div>
<div style="text-align: left;">
-Szia.-hangzott el a válasz.</div>
<div style="text-align: left;">
-Ne haragudj Leilára. Ivott "kicsit".</div>
<div style="text-align: left;">
-Megcsalt engem. Érted? Megcsalt. Ráadásul a csapat társammal.</div>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-De nem direkt csinálta. Értsd már meg.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Engem nem érdekel. Egy ideig nem akarok róla semmit se hallani.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Adj neki egy esélyt kérlek. Nagyon szeret téged.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Na én ezt nem hallgatom tovább állt fel, és ott hagyott engem.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;"><br /></span></span>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">Őszintén szólva, kicsit mérges vagyok én is Leilára, mert tudja jól, hogy tetszik nekem Ya ou. Csak azért nem borultam ki, mert ivott. Elővettem telefonomat, és hívni kezdtem Robit, a mentorukat.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Szia.-szóltam bele.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Szervusz Szofi. Hogy vagy?</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Jól köszönöm. Viszont Leila elég rosszul van. Kórházba került.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Igen. Hallottam. Sziki mondta. Amin lesz egy kis időm, bemegyek. Viszont most készülnünk kell az élő adásra. Sziki segített is nekem.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Ó értem. Hát akkor jó munkát, nem is zavarok tovább.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Szia.-köszönt el, és kinyomtam.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">'Ez is elintézve' motyogtam magamban, és vissza mentem Leila szobájába.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;"><br /></span></span>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;"><br /></span></span>
<span style="text-align: center;"><b>Leila szemszöge</b></span><br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZpJ8pd50243iSvUeaMoD41jRExR2fYg3dzmeu38ot-TLYqtjIgtgCnUZx0qMOOR5ktgjtuj6CQxrFXnchxg94QIvrjJOy4SnqRs8D90yCnnHAQAXwcfZN6Lvf9X9FyZJWDvF7c5pEzAdc/s1600/4f8e80723c5183b9018bbefd549cec31.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZpJ8pd50243iSvUeaMoD41jRExR2fYg3dzmeu38ot-TLYqtjIgtgCnUZx0qMOOR5ktgjtuj6CQxrFXnchxg94QIvrjJOy4SnqRs8D90yCnnHAQAXwcfZN6Lvf9X9FyZJWDvF7c5pEzAdc/s1600/4f8e80723c5183b9018bbefd549cec31.jpg" height="200" width="200" /></a></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Hűha. Úgy látom, hogy már jobban érzed magad.-mondta Szofi, mikor meghallotta, hogy Bennyvel nevetek.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Igen. Már evett is. Büszke vagyok rá.-mosolygott Bence és súgott valamit Szofi fülébe. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Menjetek a francba, hogy titkolóztok előttem.-"duzzogtam be".</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Tudod, hogy szeretünk.-rohant felém Szofi, és bele ugrott az ágyamba. Szerencsére semmilyen ápoló nő nem vette észre ezt a jelenetet, mert elég nagy valószinüséggel kicsapták volna a barátnőmet.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;"> Sokkal jobb volt a hangulatom, annak ellenére, hogy mik történtek ma. Igaz, sajnálom, hogy Olivér és köztem vége, de még reménykedem hogy vissza jön. És az is oltárira zavar, hogy beteg vagyok, és ágyhoz vagyok kötve. Arról nem is beszélve, hogy teherbe estem, s a gyermek, aki a hasamban van, néhány nap múlva már nem lesz ott. Szóval, most reménykedve fekszem a kórház egyik beteg ágyán, és várom a csodát. Ami jelen esetben Olivér.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Nem kéne felhívni a szüleidet?-kérdezte Szofi.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Nem nagyon tartom velük a kapcsolatot. Egy héten kétszer beszélek velük, de semmi több. Szeretem őket, meg minden, de ezt ha megtudják... Tuti ide jönnének.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-De mégis csak a szüleid.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Tudom.-vágtam hülye fejet.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;"><br /></span></span>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">Ajtó nyílásra lettem figyelmes. És akkor belépett az az ember, akit ölni tudnék. Igen, a volt barátnőmről van szó, Flóráról, aki ott hagyott engem egyedül egy albérletben, mert szerelmes lett. </span></span><br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOLBMtbypHCcp1CZkZgfeEDI_YIK7dyi0r8Zhw_K4-YfcEkpjYrIkrwqN56RRTJTK1mscnvj_4NNKI-bDP_9AcQfS2R5l1NxNWyZvd4ld16L9Z7KyMQOmBnmlGwL1L7M8aq8d4AsvGyVPk/s1600/tumblr_m59ala4V0c1rouw42o1_500.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOLBMtbypHCcp1CZkZgfeEDI_YIK7dyi0r8Zhw_K4-YfcEkpjYrIkrwqN56RRTJTK1mscnvj_4NNKI-bDP_9AcQfS2R5l1NxNWyZvd4ld16L9Z7KyMQOmBnmlGwL1L7M8aq8d4AsvGyVPk/s1600/tumblr_m59ala4V0c1rouw42o1_500.jpg" height="200" width="148" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"> Kovács Flóra</td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Te meg mi a szart keresel itt?-dülledtek ki a szemeim, és felültem.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Hallottam, mi történt veled, így gondoltam, meglátogatlak.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Flóra. több, mint másfél éve nem hallottam rólad semmit. Ott hagytál engem egyedül, egy pasi miatt. Érted? És most, ennyi idő után, még van pofád vissza jönni? Szánalmas vagy.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Leila, kérlek hallgass végig. Dobott.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Ki?-forgattam a szemeimet. -Csak nem Ádám, aki miatt szarban hagytál.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-De.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-És akkor ÉN mit tudok csinálni?- csapkodtam idegességemben.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Na álljunk csak meg.-tette fel a mutató ujját Szofi. -Ha jól tudom, Leila és te már nem vagytok barátok. Akkor mit is keresel te itt?</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Azt gondoltam, hogy..esetleg..-makogott idegességében, és látszott rajta, hogy szégyenli magát.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Mit? Mit gondoltál?-kérdezte Benny is, aki eddig csöndben nézte a "műsorunkat", é s fogalma sem volt semmiről.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Bocsánat. Sajnálok mindent. De egyedül maradtam az utcán. Esetleg.. Lehetnénk mi újra... Tudod!</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">Nagyot sóhajtottam, és átgondoltam jelenlegi érzéseit. Végül is, kábé velem is ezt tette Oli. De én hiszek abban, hogy vissza jön</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Rendben. Megbocsájtok. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">Flóra hozzám szaladt, és megölelt. Mit sem félve, hogy elkap tőlem valami csúnya betegséget. Szemem sarkából Szofira néztem, aki motyogott valamit, és dühös pillantásokat vetett a lány felé.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-A szüleid hamarosan megérkeznek.-vigyorgott, én meg tátott szájjal néztem.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Micsoda? Miért? Ki hívta őket ide? Mi van? Nem jöhetnek ide. Nee!-hadartam. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Igazából, én szóltam nekik, és azt mondták, ha már úton vannak, akkor be ugranak ide is.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Hova mennek? Te tartod velük a kapcsolatot?</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Persze. Szinte minden nap beszélünk. Amúgy, mennek ki New Yorkba. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">Kicsit szomorú voltam, hogy Amerikába közösen akartunk kimenni, de mindegy. Az ajtó újra nyílt, és belépett Olivér, és mögötte Ya ou. Nem ölték meg egymást. Hála az égnek. Viszont Oli megjelenése meglepett. Azt hittem, nem arak engem látni soha többet.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Tessék. Hoztam neked kaját. Gondoltam, éhes vagy.-rakta Olivér az éjjeli szekrényemre az ennivalót.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Köszönöm.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">Ya ou és Olivér bemutatkoztak Flórának, és beszélgettek egy kicsit.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Térjünk a lényegre. Hogy vagy?-szólalt meg Ya ou.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Jól. köszi. Vagyis jobban.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">Olivér rám nézett, és tudta, hogy hazudok. Igen. Szarul érezem magam, mert a szüleim hamarosan itt lesznek. Mert Flóra is itt van. De még sorolhatnám.... </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">*Ajtó nyílás*</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">A doktor nő belépett, és én rögtön megragadtam az alkalmat. Megkérdeztem a legfontosabb dolgot.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Mikor mehetek már vissza az Rtl székházba dolgozni?</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Két hét körül belül. -jött hozzám, és csekkolta, hogy van-e lázam.</span></span><span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">Lebiggyesztet szájal néztem rá, és kiviharozott a szobámból. Az orvost felváltva, a szüleim léptek be. Ó jaj.</span></span><br />
<br />
<br />
<div style="text-align: left;">
</div>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;"><b>Olivér szemszöge.....</b></span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">Leila szülei léptek be a szobába. Anyukája csinos, vékony, szőke hajú nő, és apja pedig egy izmos férfi.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Sziasztok.-tipegett be a magassarkújával Leila anyja. Az apja csak az ajtóban állt, és várt. Hogy mire, azt mi se tudjuk, de őszintén szólva, kicsit érdekes volt, hogy nem ment oda a lányához.</span></span><br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNnd9mCTTGsiJahoK91-tuoL3zrAQLv-euXNktMYF2xtJNF5N-c8OJw4yyIX_YBDhC9esb8H51_IJM4stqFaeY9qj-tfFO272CA0tDYhPBem5j9AjrADmvTx_o7V37iOAYSJdmxuU5uWaF/s1600/Kate-and-Matthew-kate-hudson-and-matthew-mcconaughey-4384850-450-447.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNnd9mCTTGsiJahoK91-tuoL3zrAQLv-euXNktMYF2xtJNF5N-c8OJw4yyIX_YBDhC9esb8H51_IJM4stqFaeY9qj-tfFO272CA0tDYhPBem5j9AjrADmvTx_o7V37iOAYSJdmxuU5uWaF/s1600/Kate-and-Matthew-kate-hudson-and-matthew-mcconaughey-4384850-450-447.jpg" height="198" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Leila szülei</td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Szia anya.-köszöntötte őt Leila.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Hogy vagy?</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;"></span></span><span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Hát. Láthatod.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Istenem kicsikém, ugye semmi sérülésed nincs vagy ilyenek. Hadd nézzelek meg.-ült le az ágyra, és végig mérte a lányát.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Dehogy. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Jaj én meg milyen udvariatlan vagyok.-jutott eszébe, és már fel is állt, hogy bemutatkozzon nekünk.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">Miután mindenkit megismert, még váltott velünk pár szót, majd indultak Amerikába. Pár perc múlva, eszembe jutott, hogy mennünk kéne Szikihez, és Robihoz, mert nekünk még egy fontos fellépésünk lesz ma, és még át kéne néznünk pár dolgot.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Na nekünk mennünk kell próbálni.-kezdtem, és megindultam az ajtó felé, és követte őt a másik két fiú. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Hová mentek?-kérdezte Flóra szomorúan.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Próbára. Tudod, szombaton X-faktor.-szólalt meg Szofi, és lesajnálóan Flórára nézett. -Ya ou! A héten nem megyek be dolgozni. Leilával leszek. Itt alszom. Be hoznátok nekem néhány cuccot?</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Persze.-mosolygott Ya ou, és bezárta magunk mögött az ajtót....</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;"></span></span>Hope http://www.blogger.com/profile/01683051094771284696noreply@blogger.com9tag:blogger.com,1999:blog-2520557548503009592.post-8270440712684576342014-03-08T14:13:00.002-08:002014-03-08T14:17:55.362-08:009.rész<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="https://www.youtube.com/watch?v=0ZgjmE6xdaw" target="_blank"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSWa83lZsQgNluE5agPlxSm0re9R6MTH9J_BDlKx82mXSo_HZWZniJkMenkJYrB4oAOqUfxI8ku2mG60-oIIoDPaxYhmjxfDwfj8Hk4QqyYaSki3Sg-ntEckoIaWP6AupzCuJTaFSlTRPz/s1600/let%C3%B6lt%C3%A9s.jpg" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><a href="https://www.youtube.com/watch?v=0ZgjmE6xdaw" target="_blank">Katt</a><br />
►♫♪◄</td></tr>
</tbody></table>
<b>Szióka! </b><br />
<b>A zene, amit csatoltam a kép mellé, nagyon jellemzi a mostani fejezetet! Halgassátok végig!♥♥</b><br />
<b>Ezt a rész nagyon imádtam írni. Remélem, nektek is annyira tetszik, mint nekem. </b><br />
<b>Plusz feliratkozókkal bővült a "család". Remélem, hogy még sokan feliratkoztok! És kérlek szépen titeket, hogy sok sok komival ajándékozzatok meg. ;D</b><br />
<b>Jó olvasást!</b><br />
<b>xoxo</b><br />
<b>Virii</b><br />
<b><br /></b>
<br />
<br />
<span style="color: #cccccc;">Kezemet tördelve néztem a színfalak mögül, hogy mi a helyzet. Elkezdték bekonferálni a versenyzőket. Testem összerezzent, mert valaki hátulról átölelt. Hátrafordultam, és a szerelmemmel találkozott szemem...</span><br />
<span style="color: #cccccc;"><br /></span>
-Te mit keresel itt?-fordultam meg teljes testemmel.<br />
-Akartalak látni.<br />
-Oli siess, mert mindjárt titeket mondanak.-fordítottam meg szőke hercegemet, és kicsit meglöktem.<br />
<br />
***<br />
<br />
-Az utolsó továbbjutó, aki egyre közelebb van az első helyhez... A Bytheway-ordította Lilu.<br />
A fiúk szinte sírtak az örömtől. Nagyon örültek. Viszont az Mdc-nek és Anikónak párbajozni kell.<br />
Oli kijött hozzám, én pedig az ölébe ugrottam és megcsókoltam. 'Ügyesek voltatok'-suttogtam fülébe.<br />
A két párbajozó elénekelték kis dalukat, és választásra került sor. És sajnos a Bytheway legjobb barátjai estek ki. Az Mdc.<br />
Még ott voltunk egy órát, hogy autogramokat osztogassunk, interjút adjunk, képeket csináljunk, és az AfterX-ben beszélgessünk.<br />
Mindenki visszaindult a Corvinra, és megbeszéltük, hogy 10 perc alatt elkészülünk,és elmegyünk közösen bulizni.<br />
-Mit vegyek fel?-kérdeztem Olitól még a lépcsőházban.<br />
-Könnyebben megtudnám mondani, ha hozzánk költöznél.-mosolygott.<br />
-De nem zavarnálak titeket?<br />
-Dehogy! Holnap cuccolj át. Viszont készülj!-ment be a házukba.<br />
Én is bementem a sajátunkba, és összepakoltam.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjS2zKd2uHigA50KSySulcxsO1M_CnstkUEKHlcmwmhWCMNoZWUK591YRa4xwVlEVshfWM8ylf1_V0Kkl-VVnkazwDdsTy1BzLXbqMOGaveqqkSasyfNEAqZNhvpMicjRuxTBJ_JVDGwDM7/s1600/disco.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjS2zKd2uHigA50KSySulcxsO1M_CnstkUEKHlcmwmhWCMNoZWUK591YRa4xwVlEVshfWM8ylf1_V0Kkl-VVnkazwDdsTy1BzLXbqMOGaveqqkSasyfNEAqZNhvpMicjRuxTBJ_JVDGwDM7/s1600/disco.jpg" height="200" width="200" /></a></div>
Felöltöztem, majd kimentem a lányokhoz, akik már csak rám vártak.<br />
-Akkor indulhatunk!-mentem előre, és láttam, hogy már az összes versenyző (köztük az MDC is) már kint várt ránk..<br />
-Nem fogsz megfázni így?-nézett végig rajtam, és eléggé meglepődött, hogy egy ujjatlanban leszek szakadó esőben. Én legyintettem egyet, és megfogtam kezét. tömegestől indultunk meg, és a bejárati ajtón kilépve ott állt egy limuzin.<br />
-Ez meg hogy kerül ide?-bámultam, a hosszú fekete járgányt.<br />
-Megkértem apámat, hogy hozasson nekünk ide egy limót, hogy elmehessünk ahova akarunk. Azt mondta akkor használhatjuk amikor akarjuk.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzesINHShe6kgpqLOebTFOI88syUcKE4Kx_BgNPYPSX1czVVMuOL4TdNcIqCzG_xM97aD82bE2SMWkKar3r0YDEtQRjNrLdlVkn3aLiGohRrAWdhJKO_UjW3rurXE2D948p5fS6JEN6Qzl/s1600/07.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzesINHShe6kgpqLOebTFOI88syUcKE4Kx_BgNPYPSX1czVVMuOL4TdNcIqCzG_xM97aD82bE2SMWkKar3r0YDEtQRjNrLdlVkn3aLiGohRrAWdhJKO_UjW3rurXE2D948p5fS6JEN6Qzl/s1600/07.jpg" height="150" width="200" /></a></div>
-Zsír.-hangzott el sokak szájából, és megtámadtuk a kocsit. Mindenki elfoglalta a helyét, én pedig leültem Oli mellé. Mivel én még sose ültem limuzinban, ezért alaposan körülnéztem. Volt egy ital bár, ahol egy férfi és egy nő ült a pult mögött. Anikó és Ádám meg is támadták a bár pultot. Szerintem valami lesz köztük, mert az elmúlt napokban eléggé összemelegedtek. 15 perc alatt odaértünk, s mikor kiszálltunk, megpillantottam egy elég ismerős alakot.<br />
-Szofi!-kiáltottam, és elengedtem Oli kezét, hogy megölelhessem barátnőmet.<br />
-Kivételesen jól nézel ki-viccelődött. -Na menj vissza Olihoz!-küldött vissza hátra, és köszönt a többieknek.<br />
-Van személyid?-suttogta nekem Oli, aki ha jól gondolom, nem hozott magával, szóval lehet hogy nem engedik őt be.<br />
-Van, de nem hinném, hogy az enyémmel beengednek.-nevettem.<br />
Én próbáltam ránézni a biztonsági őrre, de a nagy tömeg miatt nem jártam sikerrel, plusz nem vagyok túl magas. Oli viszont kitűnően látott mindent, szóval, ő látta, hogy ellenőrzik-e az embereket. És sajnos ellenőrizték. Egyre közelebb kerültünk a bejárathoz, s mikor meglátott engem és Olivért a biztonsági őr, rögtön rám kiáltott.<br />
-Leila! Te vagy az? Hogy megnőttél. Fogadjunk, hogy nem emlékszel rám.-kezdett el velem beszélgetni a nagydarab ember.<br />
-Jó estét. Nem. Nem emlékszem magára. Kéne?-szorítottam össze fogaimat.<br />
-Hát tudod te azt nagyon jól, ki vagyok én. Nagymamád szomszédja voltam. Még anno nagyon jóban voltunk. Emlékszem, mikor még kislány voltál. Hohó. Hát mindig az ölembe ültél, és én meséltem neked.-beszélt kicsit parasztosan.<br />
-Tényleg. Már eszembe jutott. Viszont elnézést, de nem akarom feltartani a sort.-néztem hátulra.<br />
-Ezek mind veled vannak?-nézett rá a nagy társaságra, akikkel jöttem. -De hát ezek az X-faktorba vannak. Nem?<br />
-De!-mondtam bólogatva, és próbáltam bejutni, de nem nagyon tudtam megszabadulni az öregtől.<br />
Egy kicsit matatott kabátja belső zsebében, majd kihúzott egy kis karton kártyát, amire rá volt írva valami.<br />
Átnyújtotta, majd így szólt:<br />
-Ezt tedd el. VIP belépő neked, és a csapatodnak. Ennyivel tartozom.-veregette meg a vállam, én pedig örömmel léptem be a diszkóba. Ellenőrzés nélkül tovább jutottunk, és még VIP belépő jegyet is kaptunk, ami azt jelenti, hogy annyit ihatunk és ehetünk, amennyit csak akarunk, kaptunk 4 szobát, ahol lepihenhetünk, nincs nekünk sorban állás, és még sorolhatnám. Egy ilyen jegy nagyon drága. Mi viszont ingyen megkaptuk. Szofi örömmel ugrott a hátamra, és egy puszit nyomott az arcomra. Mindenki hálás volt nekem, főleg Olivér, hogy így bejutott.<br />
Kábé 5 perc után, már nem találtam senkit se, csak a Bythewayt, akikkel folyton együtt voltam a bár pultnál. A fiúk gondolom elmentek a rúd táncosokat nézni.<br />
<br />
***<br />
<br />
A negyedik feles után, már kicsit égett a gyomrom, hogy nem nagyon ettem semmit, de még bírtam. Megtaláltam Szofit, akivel beszélgettem néhány percet, majd megszólalt az egyik kedvenc zenénk.<br />
<span style="color: #351c75;"><u><br /></u></span>
<span style="color: #351c75;"><u><a href="https://www.youtube.com/watch?v=cIFspx_BMN0" target="_blank">https://www.youtube.com/watch?v=cIFspx_BMN0</a></u></span><br />
<span style="color: #351c75;"><u><a href="https://www.youtube.com/watch?v=7IPUShvY1Nc" target="_blank">https://www.youtube.com/watch?v=7IPUShvY1Nc</a></u></span><br />
Megragadta a kezem, és a tánc térre húzott.<br />
Mivel én elmondhatom magamról, hogy jól táncolok, és Szofi is ugyan így van ezzel, ezért elég sokan megbámultak minket. Néhány fiú, akik szerintem már be voltak rúgva csatlakoztak hozzánk, és nagyon élvezték, hogy nézhetik a a dekoltázsunkat, és mivel az egyikük megfogta a fenekemet, ezért Oli odajött hozzám, és hosszasan megcsókolt, hogy tudassa a többiekkel, hogy már foglalt vagyok. Oli nyakát átkarolva ölébe ugortam, és folytattuk a csókolózást. Mivel engem a zene boldoggá tesz, és egyre inkább szerelmes leszek tőle, nagyon beindultam. Olivér elment a többi fiúval, mert találtak egy játék termet, amit rögtön megtámadtak. Megragadtam Szofit, és elkezdtünk újra inni. És ittunk, ittunk és ittunk.<br />
-Tudod mire gondoltam?-mondtam kicsit szédülve.<br />
-Mondjad.-röhögött folyamatosan Szofi a sok piától.<br />
-Látod azt a helyes srácot?-böktem az ujjammal egy viszonylag helyes srácra.<br />
-Ja! Ja. Jaa!!-hunyorgott a legjobb barátnőm, és elkezdett üvöltözni.<br />
-Tudod mit? Amelyikünk hamarabb elcsábítja a pasit, az nyer. A vesztes először három felest iszik. Aztán majd a többi meglátjuk-pattantam fel a helyemről és oda mentem a sráchoz Szofival.<br />
-Szia szépfiú-simítottam meg az arcát. Fejét felém fordította, s ajkunk szinte összeért. Már majdnem elkezdtünk csókolózni, de hirtelen felkiáltott:<br />
-Fúj! belőled áramlik a szesz szag.-fintorgott, és ellökött magától.<br />
-Hát ezt buktuk.-rakta a kezét vállamra Szofi.<br />
-Akkor menjünk inni!-ordibáltam, de a zene hangosabb volt nálam.<br />
Én most már nem pálinkát ittam, hanem átváltottam whiskeyre és borra. Hasam üres volt, csak ital töltötte meg. Megláttam a fiúkat, és rögtön integettem, hogy itt vagyunk jöjjenek ide.<br />
-Igyunk még!-néztem hátra Olira.<br />
-Szerintem ennyi elég lesz neked. Így is már be vagy rúgva.<br />
-Hahahaaa. Ez jó volt. Nagyon. Nagyon jó volt!-nevetgéltem. -Akkor kérnék vodka narancsot és valamilyen jó sört.-beszéltem a pultosnak, aki megfordult és elkezdte csinálni a 'koktélomat'.<br />
-Tessék.-mondta gúnyos nevetéssel.<br />
Én lehúztam egy pillanat alatt mind két üdítőt. Pár perc múlva minden ismerősöm eltűnt a környékemről. Csak Ya ou maradt ott. Erősen belenéztem a szemébe. Rámosolyogtam, ő pedig csak ivott, ahogy én tettem pár perce. Én csak nézetem őt, és gondolkoztam. Testem olyan volt mintha lebénultam volna. Aztán hirtelen eszembe jutott egy számomra szuper ötlet.<br />
-Beszélhetnénk az egyik szobában?-hajoltam oda Ya ouhoz. A magas srác bólintott, és követett engem.<br />
A diszkónak van egy rejtett ajtaja, ami előtt egy biztonsági őr szokott állni, aki elkéri a VIP jegyet.<br />
Felmutattam a kis kártyát, és Ya ouval egy hosszú folyosón találtuk magunkat. A folyosó tele volt újabb ajtókkal, amik a szobába vezetnek. Az ajtók piros és zöld színben pompáztak. Amely piros volt, az már foglalt szoba volt. Amelyik pedig zöld, az még szabad volt. Ha jól tudom, majdnem 200 szoba van, amiből egyet el is foglaltunk.<br />
Az ágyra lehuppanva elgondolkoztam. Én, Ya ou és egy ágy. Persze, hogy arra gondoltam. Oda battyogtam a félig kínai származású helyes sráchoz, és lesmároltam. Hirtelen jött neki, de nem ellenezte. Levettem kék felsőmet, és rövid nacimat. Ott álltam egy szál fehérneműben egy srác előtt. Volt egy üveg pezsgő az ágy mellett, amit fel bontottam, és beleittam. Az alkohol irányított. Mindent amit az éjszaka műveltem, nem akartam.<br />
Az ágyba befeküdtem, s a paplant magamra helyeztem. Ya ou befeküdt mellém, és nézett. Őt is már az alkohol irányította. Ráfeküdtem, és újra megcsókoltam.<br />
-Leila. Ezt nem kéne csinálnunk.-suttogta.<br />
-De.-folytattam.<br />
-Viszont ott van Olivér aki...<br />
-Shh-szakítottam félbe a mondani valóját.<br />
Ya ou-ról levettem a ruhát, és kuncogva neki kezdtem a dolgoknak. Egyik kezem nyakát támasztotta, másik pedig a combját.<br />
Fekete francia bugyimat lecsúsztatta lábaimon, és megtörtént. Megtörtént az a dolog, aminek nem kellett volna. Szégyellem magam.<br />
Férfiassága megismerte testem belülről. Egyszerűen hihetetlenül jó érzés volt. Éjszaka+ágy+tömérdek sok alkohol+Ya ou és én+tiltott dolgot csinálunk.<br />
Részletezném még a történteket, de azt hiszem, ez már elég privát dologgá minősül.<br />
Kábé 45 percet töltöttünk a szobában, beszélgettünk, ittunk.<br />
Visszatértem a diszkóba, és Szofival találkoztam. Nevetgélt Bennyvel és Olival. Beültem szerelmem ölébe, és megcsókoltam, majd folytatta tovább a sör ivást.<br />
Szofi oda hajolt hozzám, majd a fülembe súgott valamit, amire felpattantam és vele tartottam. A bár pultok mellett volt található néhány függöny, ami mögött fotózkodni lehetett. Persze, hogy nem hagyhattuk ki.<br />
Pár pillanat múlva a kihalt utcán találtam magam, ahol a bulizó fiataloktól származó füst szennyezte a levegőt, és a betont pedig az eső mosta. Nem tudom, hogy mit kerestem ott,ráadásul egy szál vékony felsőben és sorban. Sírtam. Ordibáltam. Egy sörös üveg volt a kezemben, s toporzékoltam. Üvöltöztem mindenkivel, a legjobb barátnőmmel, a barátommal. Az eső lemosta sminkem, és ruháim átáztak. Hajam darabokban állt.<br />
-Békén hagynátok? -ordítoztam, és már mindenki minket figyelt.<br />
-Nem! Mert ittál. Nem maradhatsz egyedül. Még bajod esik, vagy valami hülyeséget csinálsz. -közeledett Oli majd megragadta a karomat. Próbáltam kiszabadulni izmos karjai közül, de a fáradság nyert. Oli érezte, hogy már nem rángatózom, és elengedett.<br />
- Gyere be mert megfázol.- simította végig a nedves karomat Szofi, és hirtelen összeestem. Lezuhantam a földre...<br />
<br />Hope http://www.blogger.com/profile/01683051094771284696noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-2520557548503009592.post-705952726664631002014-03-01T02:27:00.002-08:002014-03-27T08:41:25.586-07:008.rész<b>Hahii! </b><br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><span style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><a href="https://www.youtube.com/watch?v=8h3llI4DTbI" target="_blank"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgq5sz-nfLBwklpascqmeMepjK4xM0k-AaBugaPFsoMbUq_gzVDGV6lVxKyGEb6ePA4CPTEoU4IbInAGE9nqR0YoveTClh9LcZWmpKBTzz9tNqVY-ITrj6ZtzfVJlS5LM1zejDJ_wkF3Flp/s1600/blackandwhitecreativecutelovemepuzzle-8dcf88b79bd83b78e48787b1adeff790_h.jpg" height="133" width="200" /></a></span></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><a href="https://www.youtube.com/watch?v=8h3llI4DTbI" target="_blank">Katt</a></td></tr>
</tbody></table>
<b>Meghoztam a következő részt!!! Tudom, hogy ebben a fejezetben sok kép van, és nem túl hosszú, de a következőt nagyon izgalmasra képzeltem el, szóval azt egy új részbe akarom belerakni. </b><br />
<b>Köszönöm szépen, a sok látogatónak,feliratkozónak, és olvasónak, hogy kitartanak mellettem, és nagy izgalommal várják, hogy mi lesz a következő részben. És szeretném megköszönni azoknak is, akik írtak/írnak nekem kommenteket!! Nagyon szépen köszönöm!!! REMÉLEM, hogy még DUPLA, TRIPLA annyi feliratkozóm lesz, és még ennyi komment!!!</b><br />
<b>Jó olvasást!!!</b><br />
<b>Virág xoxo</b><br />
<b><br /></b>
<span style="color: #cccccc;"><span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">Egy kicsit rendet raktam a lakásban, bár nem nagyon kellett mindent helyre rakni, mert a lányokkal az a szerencsém, hogy mindenki elpakol mindent maga után.</span><br style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;" /><span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">Akartam volna készíteni még valami nassolni valót, de csengettek....</span></span><br />
<br />
Az ajtót kinyitva, ott állt a szőke hercegem. Ölébe ugrottam, és megcsókoltam.<br />
-Megfogsz fázni.-suttogta, mert még mindig egy szál köntösben voltam, és vizes hajamat még mindig csak egy szál törölköző fedte.<br />
-Nem baj.-mosolyogtam, és kiszálltam öléből. Megragadtam a kezét, és bevezettem a lakásba.<br />
-Hát ez tényleg sokkal kisebb a mienktől.-mondta, és körülnézett a házban.<br />
-Annyira azért nem is kicsi. Megmutatom a szobámat!-hadartam izgatottan, mint egy óvodás kisgyermek.<br />
A szobába beérve, Oli rögtön lehuppant az ágyamba. Mosolyogva ránéztem, és mellé feküdtem.<br />
-Szeretlek.-suttogta a fülembe. Nekem az arcomra ragadt a mosoly, és szorosan átöleltem hideg testemmel Olivért.<br />
-Te remegsz! Leila menjél hajat szárítani nyugodtan! Nem akarom, hogy megfázzál.<br />
-Oké. De gyere te is.-nyavalyogtam, mert annyira nem volt kedvem most hajat szárítani.<br />
Oli követett engem, és a fürdőszobában leült egy székbe. Nézett. Hajamat gyorsan megszáradt, és már annyira nem is fáztam.<br />
-Most mit csinálsz?-ráncolta össze szemöldökét, és nézte, ahogy elővettem egy dobozt.<br />
-Haj vasaló.-mosolyogtam rá.<br />
Elkezdtem vasalni a hajam, ami szintén hamar kész lett. Feldobtam magamra egy gyors sminket, ami csak szempilla spirálból, alapozóból, szem ceruzából állt.<br />
-Átöltözök, és tényleg nem fárasztalak tovább.-ígértem Olinak, aki csak bólintott egyet, és kiment a konyhába. -Aztán majd csinálhatnánk valami sütit vagy valamit.-kiáltottam utána a szobámból.<br />
A gardróbom tele volt ruhákkal, de mégis az időjáráshoz alkalmazkodtam.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj_MS2vRjloKLb9EiF1kc1hrKe2k6qLwiP0NATu7X-wGWT7W7dwhIL0eDtviWbxJQ5cop96zA5B_SWMcF9VuIr3g8s1p-WrfOmNU-Wk-7T4a8LjnXcxUTegyO2w-ytXGJylGOVzpfoXE_RX/s1600/l+(12).jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj_MS2vRjloKLb9EiF1kc1hrKe2k6qLwiP0NATu7X-wGWT7W7dwhIL0eDtviWbxJQ5cop96zA5B_SWMcF9VuIr3g8s1p-WrfOmNU-Wk-7T4a8LjnXcxUTegyO2w-ytXGJylGOVzpfoXE_RX/s1600/l+(12).jpg" height="200" width="200" /></a></div>
Oli végig nézett rajtam, mikor kimentem a konyhába.<br />
-Csinos vagy.<br />
-Jaj ne viccelődj már! Ez csak egy pulcsi és egy cica nadrág.-nevettem. -Na milyen kaját csináljunk?<br />
-Valami csokisat.<br />
-Valami gyümölcsöset!-hangoztattam az én ötletem.<br />
-Csoki és gyümölcs? Érdekes összeállítás.<br />
-Tudom már! Csokis tekercs epres krémmel. Na mit szólsz?-pattant ki a fejemből az ötlet.<br />
-Álljunk neki!<br />
Előkészítettünk mindent, és Oli nagyon sokat segített. Olyan jól süt, és főz, hogy az hihetetlen.<br />
A sütőbe beraktunk két tepsi csokis masszát, és az epres krémet pedig hagytuk egy kicsit állni.<br />
-Mit csináljunk, míg sülnek a sütik?-kérdezte Oli.<br />
-Beszélgessünk. Egymásról. Benne vagy?<br />
-Rendben! Mesélj magadról.-kérte Oli. Én pedig megköszörültem a torkom, és belekezdtem életembe.<br />
<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhw9ZjHVhA1mz3nhT7i24fppCISqcMayvRlv142XVVjVItPNuivBTFw_Js0FoyosDmpBXtpAwOu4pRCctJ1fzAidypWDbeamDIPYdziYUWuR6lHDVXHJc3uYZZNy0gsHvPlGySvXBRKF8OC/s1600/tumblr_mc7wewcw5z1rycjfqo1_500.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhw9ZjHVhA1mz3nhT7i24fppCISqcMayvRlv142XVVjVItPNuivBTFw_Js0FoyosDmpBXtpAwOu4pRCctJ1fzAidypWDbeamDIPYdziYUWuR6lHDVXHJc3uYZZNy0gsHvPlGySvXBRKF8OC/s1600/tumblr_mc7wewcw5z1rycjfqo1_500.jpg" height="200" width="133" /></a>-Ovis koromat nem fogom elmesélni, mert azt nagyjából ismered. Az iskoláról beszélve, második év vége után, azért mentem el a suliból, mert a szüleim úgy döntöttek, hogy elvisznek egy komolyabb iskolába. Ahol az álmaimat valóra válthatom. És így történt. Elköltöztünk Budapestről Nyíregyházára.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNlPYST5AIcZSovSiCJ2DsSlq6V4jyCof3rkRXLvt_pQwA_y1Otlwr_XiOFHcQ2egze0ZEKs4wHUPLVqdIVV2DsiryHTVIbkzJ8-rW7AR2n4K28knzeOp_lQwsPrKJ5xzFshz6nKcNXo2I/s1600/tumblr_mmg781gCJa1rv63zto1_250.png" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNlPYST5AIcZSovSiCJ2DsSlq6V4jyCof3rkRXLvt_pQwA_y1Otlwr_XiOFHcQ2egze0ZEKs4wHUPLVqdIVV2DsiryHTVIbkzJ8-rW7AR2n4K28knzeOp_lQwsPrKJ5xzFshz6nKcNXo2I/s1600/tumblr_mmg781gCJa1rv63zto1_250.png" height="200" width="200" /></a>Az ottani gyerekek viszont nem nagyon fogadtak be engem, csúfoltak, bántottak.Csúfoltak a szőke hajam miatt. Mindig le szőkéztek. Visszafogodt, félénk lány voltam. Ott a szüleim beírattak pompon lánynak. Gondviselőim később belátták, hogy itt nincsenek barátaim, és mindenki utál. Így kitalálták, hogy a nagyszüleimhez költözünk, Ráckevére. Ott beiratkoztam egy tánc iskolában, ahol felfedezték ügyességemet. 13-14 éves koromban versenyekre jártam, tánc táborokba vittek, ahol éjszaka mindig bátorság próbákon kellett részt vennem, hogy növeljék az önbizalmam. Ezt két éven keresztül csinálták. Aztán 17 éves koromban a gimiben egyre több fiú érdeklődött irántam. Utána történt egy botrány. Össze jöttem egy olyan pasival, aki bántalmazott. Hazudozott rólam. Majd szakítottam vele. A szüleim feljelentették őt, és azóta már külföldön csinálja ezeket szerencsétlen lányokkal. 19 éves koromban úgy döntöttem, hogy Budapestre költözöm, a legjobb barátnőmmel, Flórával. A szüleink bíztak bennünk. Csak hát Flóra otthagyott engem egy fiú miatt. Az albérletben elkezdtem keresgélni munkákat. Fel is vettek engem egy tea házba, ahol én kiszolgáló lány voltam. Ott dolgoztam másfél évet. És ott ismerkedtem meg Dáviddal. Mivel ő egy újgazdag beképzelt sznob ember, ezért ő mondta, hogy mondjak, fel ő majd ellát pénzzel. Így is lett. Beköltöztem hozzá. Szakítottunk Dáviddal, aki csak kihasznált, és megcsalt. Az Rtl székházban dolgozom. Ezt követően, most itt vagyok. És van egy új legjobb bartánőm, és egy fantasztikus barátom.-fejeztem be a kis történetemet, és visszatért minden emlék. Bevallom, kicsit megkönnyeztem.<br />
Oli behunyt szemmel érezte át azokat, amik velem történtek.<br />
-Te jössz.-mondtam már szinte sírva, és nevettem.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2JJJ1fELorVuxbHKrzWDhIqRVB3MHgRNciR5VUuxS1k0xvKQkKNUkFO2V38NwzP54S131Al7KmTfl9Xg4eQqcNTN3vM4yl2bTICLodXObaN-9HHcLuUVzGMZnuiMD7fvDgFYKyygC2mA3/s1600/1888698_701851093200737_32389174_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2JJJ1fELorVuxbHKrzWDhIqRVB3MHgRNciR5VUuxS1k0xvKQkKNUkFO2V38NwzP54S131Al7KmTfl9Xg4eQqcNTN3vM4yl2bTICLodXObaN-9HHcLuUVzGMZnuiMD7fvDgFYKyygC2mA3/s1600/1888698_701851093200737_32389174_n.jpg" height="200" width="200" /></a></div>
-Rendben. Szóval az ovis koromat én se nagyon elemezném. Az általános suli alsó tagozatában velem se történt sok minden. Viszont mikor felsős lettem, elég népszerű lettem. Őszintén szólva, ezt élveztem is. De mikor hatodikos lettem, a szüleim elváltak. Apám elment külföldre dolgozni.A tesómmal, és anyukámmal egyedül maradtunk. Volt, mikor alig volt ennivalónk. Az iskolában a tanárok segítettek nekünk. Aztán közép suliban a tesóm, elment dolgozni, hogy több pénzünk legyen. Két három év után, anyám kiköltözött külföldre, hogy ott dolgozzon. A kereszt apukámra maradtunk, aki elvitt minket Budapestről. Ő vigyázott ránk. De én nem akartam vele maradni, ezért visszaköltöztem Pestre. Itt a nagypapámmal, és nagymamámmal éltem. Próbálkoztam egyedül az X-faktorban. De nem jártam sikerrel. Aztán találtunk egymásra a srácokkal. És most itt vagyunk együtt. És te itt vagy nekem.-hagyta abba ő is beszédjét.<br />
-Ez furcsa. Te nem beszéltél a barátaidról, és barátnőidről.-mondtam.<br />
-Mert nem volt igazi barátom. És a barátnőim komolyan kihasználtak.<br />
-Sajnálom. Nem tudtam.<br />
-Hagyjuk inkább. Nézzük meg a sütit, mert szerintem már jó.-próbálta kerülni a témát. Megegyeztünk, hogy senkinek nem mondjuk el az itt hangzottakat, és nem hozzuk fel ezt témára.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMIvQN_k56q4B7u0r2yH8V-EZ3hJk5hyphenhyphenn_7z4FsSBk1LorSfJC5DGtT_DXXlO2bhOwZYFpX8JdJ8YvUQJWqWK2KDfjzKGXMjs4vbtFOE-MbobXXc8mFrYQYwsih9g9Rg1s4IoE-LmtTIdN/s1600/tumblr_mq5sx1GNmy1riehawo1_500.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMIvQN_k56q4B7u0r2yH8V-EZ3hJk5hyphenhyphenn_7z4FsSBk1LorSfJC5DGtT_DXXlO2bhOwZYFpX8JdJ8YvUQJWqWK2KDfjzKGXMjs4vbtFOE-MbobXXc8mFrYQYwsih9g9Rg1s4IoE-LmtTIdN/s1600/tumblr_mq5sx1GNmy1riehawo1_500.gif" height="110" width="200" /></a></div>
Oli kivette a két tepsi csokis sütit, én pedig lecsekkoltam az eper krémet. Olivér átkarolta hátulról a hasamat, és <span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">hátrahúzott. Megpuszilta a nyakam és egy </span>szeretleket<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;"> súgott a fülembe, én megfordultam, felpattantam az ölébe, lábamat átkulcsolva </span>derákán<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">, és ő pedig felrakott a konyha pultra. Olyan erősen elkezdtünk csókolózni, hogy majd' el ájultam. </span><br />
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">Kezeit derekamra tapasztotta, én pedig hajába belemarkoltam. Mikor abbahagytuk, kicsit elszédültem.</span><br />
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Bocsánat.-mondta sűrű levegő vétel közben. Én csak megvontam a vállam, és a szájára egy puszit nyomtam.</span><br />
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">Leugrottam a pultról, és kivettem a tepsiből a két csokis piskótát.</span><br />
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">Mind a kettőbe belekentem az eper krémet, és összetekertem őket. Készen volt a két tekercs.</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhO5R3_Wr-hSmOMwUuIVktuuJQh04R9QTDNqj5QbAX5hic-HiHk9KYdj50vg81OMN79kebTphKOQdYU8GLx4DttBvs0Aenzfzp1FRB5XyP6kZ3EwoHvMKOn1awNdYvzCkXuS5QYxXAGnL6V/s1600/images.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhO5R3_Wr-hSmOMwUuIVktuuJQh04R9QTDNqj5QbAX5hic-HiHk9KYdj50vg81OMN79kebTphKOQdYU8GLx4DttBvs0Aenzfzp1FRB5XyP6kZ3EwoHvMKOn1awNdYvzCkXuS5QYxXAGnL6V/s1600/images.jpg" height="149" width="200" /></a></div>
<br />
<span style="color: #cccccc;"><span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;"><br /></span></span>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Vigyünk a srácoknak is?-kérdeztem Olitól.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Vihetünk. Mondta. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-De akkor vigyük át mindkettőt, és együk meg együtt.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Oké. Viszont hozz magaddal táskát, mert szerintem utána elmegyünk valahova oké?</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Rendben akkor 1 perc.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Hagyok a lányoknak néhány szeletet!-kiáltotta utánam.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">Vittem magammal egy kis táskát, amiben a pénztárcám és a telefonom volt, és elvittem egy bőr dzsekit magammal.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;">-Mehetünk!-mondtam, és felvettem egy szürke cipőt.</span></span><br />
Elvettem tőle a sütit, hogy nehogy már ő hozza, de ő ragaszkodott ahhoz, hogy ő akarja hozni. Hát oké. Egyik kezében egy tálca fincsi sütemény, és a másik keze pedig az én derekamat fogta. De a keze olyan vicces kedvében volt, hogy lejjebb ment, és már a fenekemet fogta. Bezártam lakásunkat, és benyitottunk Olivérékhez.<br />
-Ki az?-ugrott elő Sziki, mintha csak egy akció filmben érezné magát. Mikor megpillantott minket, szólt Bennynek és Ya ounak, hogy itt vagyunk. Bementem a nappaliba, ahol már az asztalon ott volt az epres tekercs. Ya ou, Sziki és Benny nyál csorgatva nézték a sütit, én pedig Olira vártam, hogy hozzon kést.<br />
Olivér visszatért egy késsel, és felvágta a sütit. pillanatok alatt elfogyott a másfél rúd.<br />
-Nem megyünk el valahova?-kérdeztem.<br />
-Menjünk!-szólt Ya ou, és bement a szobájába.<br />
Oli a combomra rakta a kezét, s elkezdte simogatni. Kettőnk közelsége feltűnt Szikinek és Bennynek.<br />
-Ti együtt vagytok?-kérdezte Benny.<br />
Én ránéztem Olira, aki válaszolt helyettem.<br />
-Igen.<br />
-De ti nem tudtátok?-értetlenkedtem.<br />
-Csak sejtettük.<br />
-Na jó hagyjuk szegényeket. Inkább menjünk bowlingozni!-szólt Sziki, nekem pedig felcsillant a szemem.<br />
A srácok átöltöztek, és 5 percen belül már indulásra készek voltunk. Ya ou nyitotta az ajtót, mikor hirtelen eszembe jutott.<br />
-Mivel megyünk?<br />
-Ó basszus tényleg.-mondta Oli, és gyors gondolkozásba kezdett.<br />
-10 perc múlva indul a közelből egy busz. Az ott megáll a bowling pályánál.-pattant ki Sziki fejéből az ötlet.<br />
-Akkor futás.-mondta Benny, és mindenkiből kitört a nevetés. Gyorsan elindultunk, és még szerencsénk volt, hogy elértük a buszt. Lefoglaltunk egy négyest, és mindannyian leültünk. Kivéve Olit. Ő felajánlotta a helyét, és állt mellettem. Viszont nem könnyű híresnek lenni. A lányok, és a felnőttek sikítozva jöttek oda hozzánk. Hurrá. Egész úton autogramokat osztogattak a fiúk, de szerencsére hamar oda értünk, tehát nem kellett végig hallgatni a szokásos szöveget. A buszról leszállva, még találkoztunk pár rajongóval, akik képet akartak. Aztán megpillantottuk az épületet. Izgatottan mentem be, és vettem ki a pénzt a tárcámból, de Oli mindenkiét kifizette. Cipőt cseréltem, és elkezdtem keresgélni a megfelelő súlyú gömböt. A srácok segítettek nekem, és végül kaptam egy kék golyót. Nagyon jól szórakoztunk, nevettünk, de az utolsó fél órát elrontották a rajongók. Ők is megjelentek a teremben. Én komolyan örülök annak, hogy vannak a Bythewaynek rajongói, és ráadásul ilyen sok, de van olyan pillanat, mikor kicsit idegesítőek, hogy mindenhol ott vannak.<br />
Részletezném a bowlingozást, de annyira jó volt, hogy szavakba nem lehet önteni.<br />
Délután még elmentünk a vásárba, és ott nézelődtünk, meg sok sok rajongóval találkozunk ismét. Képeket és autogramokat ajándékoztak a fanoknak. Az idő úgy eltelt, hogy mire észbe kaptunk, már három negyed hét volt. Jaj ne! Nyolckor élő adás.<br />
A kisbusz, már rögtön oda jött értünk mert késésben voltunk. Nem is mehettünk már vissza a Corvinra.<br />
Száguldoztunk a vizes úton, és késve, de odaértünk. A székház bejárata előtt emberek nyüzsögtek, de mivel már viszonylag sötét volt, nem ismertek fel minket. Viszont mikor bementünk, a tömeg észre vett minket, és sikoltoztak. Három biztonsági őrrel tudtunk nehézkesen bejutni a színfalak mögé. A sminkesek és fodrászok máris kezelésbe vettek minket. Semelyikünk nem mert megszólalni. A némaságot azonban egy csinos barna hajú lány törte meg, Szofi.<br />
-Késtetek!-mondta idegesen, és mindannyiunknak egy lapot osztott ki.<br />
-Ezek mik?-kérdeztem beleolvasva a pergamenbe.<br />
-Ezt Bogi küldi. Az X-faktor egyik fő munka társa. Minden itt dolgozónak, és versenyzőnek el kell olvasni.<br />
-Ráér.-csaptam le az üveg asztalra, a számomra fölösleges papírt.<br />
-Készen vagy.-mondta nekem a sminkes.<br />
-Köszönöm. Szofi adnál ruhát?-kérdeztem idegesen.<br />
-Hogyne.<br />
Oda mentem Olihoz, akinek a haját állította be egy alacsony srác. Lenéztem Olivérre, és leguggoltam hozzá. Megsimítottam combját, és egy jó nagyot sóhajtottam.<br />
-Menni fog. Tegnap nagyon ügyesek voltatok!<br />
-Ha most tovább jutunk, akkor elmegyünk bulizunk!-nézett mélyen a szemembe. Megpusziltam és elvettem Szofitól a ruhát, amivel időközben megérkezett. Már készültem átöltözni, mire néhány táncos lány kiabálva jött be.<br />
-Leila! Kittinek kiment a bokája. Nem bír ráállni. És így meg kevesen vagyunk.-visítoztak, és be jött két táncos fiú, Kittivel a kezükben.<br />
-Úr isten. Mennyire fáj? Ma egyáltalán nem tudsz színpadra lépni?-dobtam le mindent a kezemből, és odamentem hozzájuk.<br />
-Nem hinném.-mondta Kitti zokogva.<br />
Elővettem telefonomat, és hívtam a székház orvosát, aki pillanatok alatt kezelésbe vette Kittit.<br />
-Akkor most mi lesz? Nélküle nem tudunk minden táncot eltáncolni.-mondta az egyik táncos.<br />
-Akkor jöjjön a csere lány.<br />
-Andi? Jaj ne már! Ő olyan gáz.<br />
-Nincs vita! Ő tudja rajtatok kívül csak a táncot.<br />
-Igaz. De otthon van. Mire ideér, vége lesz az adásnak.<br />
-Akkor beállok én. Úgyis csak kettő táncban szerepel. Nem? -adtam be a derekam.<br />
Én felvettem egy táncos ruhát, és mielőtt elmentem volna a lányokkal, elbúcsúztam Olitól, akinek épp készen lett a haja.<br />
-Bocsánat. De szorítok! Még elküldök néhány SMS-t.<br />
-Nem tehetsz róla. És inkább te ne rontsd el.-puszilt meg, én pedig elindultam. Kezem izzadt, testem remegett. Úgy izgultam a srácokért, ahogy még soha.<br />
A műsor elindult, Bence és Lilu pedig elmondták szokásos szövegüket. Viszont ez a nap egy újabb esélyt ad. Egy újabb esélyt arra, hogy egy lépéssel közelebb kerüljünk a győzelemre. És hogy a mai napot egy csodás bulival zárhassuk. A versenyzők már a színpadon voltak, és énekelték a nyitó számot.<br />
Tulajdonképpen egész remekül sikerült minden. Néhány óra után viszont Lilu visszaszámolt. Küldtem gyorsan egy utolsó SMS-t a fiúkra. A közönség visszaszámolt. És ennyi. Ideges lettem, nem tudtam, hogy mit is tudnék csinálni. Kezemet tördelve néztem a színfalak mögül, hogy mi a helyzet. Elkezdték bekonferálni a versenyzőket. Testem összerezzent, mert valaki hátulról átölelt. Hátrafordultam, és a szerelmemmel találkozott szemem...Hope http://www.blogger.com/profile/01683051094771284696noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-2520557548503009592.post-795844178120344342014-02-21T15:02:00.001-08:002014-02-21T15:11:12.280-08:007. rész<div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<b>Sziasztok Drágáim!!!</b><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEivsSVwp-7cC5vobrHNhJbXXlPyijQcZ26Pc3Yz744bvo23hGQx9avNrE6G8CusfnwXVFAzEbbluNjKkV9JuN6tIZtFs8cavgCITDCuyxn4Us8THmFv89ZmXb0s36GTBZuX3LUSx-myP8LU/s1600/m.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEivsSVwp-7cC5vobrHNhJbXXlPyijQcZ26Pc3Yz744bvo23hGQx9avNrE6G8CusfnwXVFAzEbbluNjKkV9JuN6tIZtFs8cavgCITDCuyxn4Us8THmFv89ZmXb0s36GTBZuX3LUSx-myP8LU/s1600/m.jpg" height="200" width="143" /></a></div>
<b>Ha tudnátok, hogy mennyi minden történt velem ebben a pár napban... Na mindegy is.. Ne rólam beszéljünk! Írjatok SOK KOMIT!!! És ha már a kommenteknél tartunk, akkor leírhatjátok azt, hogy hogy telt a <i><u>MOSOLY NAP</u></i>otok. Remélem nektek nagyon jól telt! Nekem nem volt valami fantasztikus, de azért volt lehetőségem mosolyogni. </b><br />
<b>ÉS A LÉNYEG!!! 6000 látogató!!! ♥♥♥ </b><br />
<b>Viszont, amiért szomorú voltam/vagyok. Nagyon kevés komment érkezett a 6.részre. Remélem, hogy erre sokkal, de sokkal több fog érkezni! ♥ Bízom bennetek!</b><br />
<b><br /></b></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<span style="color: #cccccc;"><span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;"><span style="line-height: 17.633333206176758px;">Olivér egy darabig nézett. Mosolygott. És megölelt. A fülembe ezt súgta: 'SZERETLEK'.</span></span><br style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;" /><span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;"><span style="line-height: 17.633333206176758px;">Fél lépéssel hátrébb ment, és olyan dolog történt, amit soha életben nem fogok elfelejteni!</span></span><br style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;" /><span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;"><span style="line-height: 17.633333206176758px;">Száját számhoz tapasztotta, és megcsókolt. Hihetetlen érzések keringtek bennem, és egyszerűen csak azét éreztem, hogy szabad vagyok....</span></span></span></div>
<div>
<br />
<br /></div>
<div>
Eltoltam magamtól a szőke magas srácot, és egy nagyot nyelve így szóltam:</div>
<div>
-Mit...Mit csinálunk?- szemeim remegtek, tenyerem izzadt, fejem vérvörös volt.</div>
<div>
Oli arcára piros pír ült, és szegényke nem tudott megszólalni. talán valami olyasmit motyogott, hogy bocsánat.</div>
<div>
-Oli. Én nem azért mondtam. Én szeretlek. Csak ez hirtelen jött. </div>
<div>
-Igazad van. Nem is tudom, hogy miért csináltam ezt. Inkább megyek a srácokhoz.</div>
<div>
-Ne! Kérlek maradj. hiányzol. </div>
<div>
Oli visszafordult, s megölelt. </div>
<div>
'Akkor mi most együtt vagyunk?' suttogtam a fülébe, és ö pedig elmosolyodva bólintott egyet.</div>
<div>
-Hogy hogy szeretsz?-kérdezte meglepődve, és leültünk két puffra.</div>
<div>
-Tudod, mióta megláttalak, azóta érezek valamit irántad. És te vagy az az ember, aki megfogja változtatni az életemet, és remélem, hogy te vagy az az ember, aki küzdeni fog velem a végsőkig. </div>
<div>
-Én leszek az. Ígérem.</div>
<div>
Az asztalon lévő Iphonom képernyője felvillant. Ya ou hív.<br />
-Szia Ya ou!<br />
-Heló. Nem tudod, hogy merre van Oli? Mindenhol őt keressük, de sehol se találjuk.<br />
Lefogtam a telefont, és Olinak súgtam, hogy őt keresik.<br />
-Nem vagyok itt-suttogta, de azt már inkább tátogásnak nevezném.<br />
Kezemet combomba ejtettem, s újra a telefonba szóltam:<br />
-Nem láttam.<br />
-Oké. Azért köszi. Te hol vagy?<br />
-A 18-as szobában. A sajátomban. Tudod kaptam én is egyet. De miért?<br />
-Tudod, reggel neked adtam egy lapot. És az egy nagyon fontos lap, szóval kellene.<br />
-Jaj nem kell! átviszem én. Időm mint a tenger.-próbáltam cselezni, de nem sikerült átjön.<br />
-Ne fáradozz.<br />
És kinyomta.<br />
-Basszus. Oli menj ki! Ya ou átjön.<br />
-Nincs időm kimenni, mert az feltűnne neki.<br />
-Ahj! Akkor bújj el a ruhák mögé. Végül is csak egy lapért jön.<br />
*Kopogtatnak az ajtón*<br />
-Shh! Most csöndbe maradj Kérlek! Nyitom!<br />
-Szia!-vigyorgott Ya ou.<br />
-Hali. Itt a lap. És ha megbocsátasz. Nekem még nagyon sok dolgom van.-próbáltam lekoppintani, és bezárni az ajtót, de ő lábával kitámasztotta.<br />
-Miért akarod hogy elmenjek?-közeledett felém.<br />
-Nem akarom. Tényleg nagyon jó így itt veled, de nekem nagyon sok dolgom van még.<br />
-Például?<br />
-Ööö. Például az új koreográfiát át kell néznem a jövőhétre.<br />
-Dehogy kell. Ha tovább jutunk, megyünk bulizni.<br />
-Menjetek csak.<br />
-Te is jössz.<br />
-Dehogy megyek ne hülyéskedj.-néztem rá, és már tényleg egyre és egyre közelebb jött hozzám.<br />
-Ne kötekedj már!<br />
-Ya ou! Kérlek szépen. Most szeretnék egyedül lenni.<br />
Hosszan nézett, és kiment az ajtón. Oli előjött a ruhák mögül, és így szólt.<br />
-Ez meg mi volt?<br />
-Bolond!-mondtam, és Oli nyakát átkarolva megcsókoltam. Annyira szeretem. És ő is engem. Ennél jobb már nem is lehetne.<br />
Amikor órákon keresztül beszélsz vele, szereted, öleled, csókolod, ölében ülsz.. Ahw. Istenem de imádom. Telt múlt az idő, s elérkezett a Döntő kezdése.<br />
A kulisszák mögé bekukkantottam, és még mindenki frizuráján, sminkjén igazítottak, és már mehetett is az adás. Lilu és Istenes Bence hülyéskedtek, szöveget tanultak. Aranyosak voltak na. Felszaladtam a színpadra, ahol minden stábos, tervező, rendező stylist, kamerás ott volt. Beállították a hangokat meg mindent. A nézők folyamatosan áramlottak be, tolongottak. Óvatosan be tipegtem a magassarkúmmal, és próbáltam elkerülni a veszélyt, hogy elbotlom néhány kábelen és vezetéken.<br />
Körülnéztem, s láttam még néhány helyet az első sorban. Rögtön "lefutottam", de az egyik biztonsági őr megállított, hogy oda csak VIP jegyesek, stábosok, és rokonok ülhetnek. Előhúztam a táskámból a stábos kártyám, és szomorúan tudomásul vette, hogy engem nem küldhet ki az élő adásról.<br />
A műsor elkezdődött. Taps viharok, sikoltozások, 8 perces szünetek, tolongó emberek, és még sok más galiba.<br />
-Az utolsó produkcióhoz érkeztünk! Robi! A te utolsó fantasztikus csapatod következik.-jött be Lilu egy elragadtatóan bájos mosollyal.<br />
-Látod Lilukám nem csak hogy csinos vagy, de még kedves is. Tehát jöjjön az én kedvenc csapatom, a Bytheway!-kiáltotta Szikora Robi, aki egy olyan dolgot mondott ki, amit szerintem 3 perc múlva már a neten fogok látni. Kedvenc csapata? Ilyen nem is lehetne mondani.<br />
A kisfilmjük következett, amelyben én is(!!!) benne voltam, sőt még egy interjút is adtam le a srácokról. AHA! Most már tudom, hogy miért vettek engem kamerával, miközben beszéltem a riporternek. A nagy taps közben a nézőtér első sorába, az utolsó szabad helyre, azaz mellém, leült egy szőke lány. Arcát csak akkor láttam meg, mikor felém fordult, és duzzogott egyet. Ági. Na már csak ő hiányzott.<br />
Videó bemutatójuk végére érve, elindult a zene és a Bytheway tűnt fel a színpadon. Úr isten milyen álom helyesek, milyen jó a ruhájuk, a hangjuk és ahj. Milyen aranyos Olivér.<br />
Oli rám pillantott a különleges mozgása előtt, és elmosolyodott. Vissza mosolyogtam, és kíváncsian vártam, hogy hogy fog menni neki a csípő mozgatás. Meglepetésemre, nagyon jól csinálta. Sőt. Jobban ment neki, mint próbákon. A lányok sikítottak, üvöltöttek, sírtak, fényképeztek és videóztak. Nagyon tetszett nekik. Ági arcára pillantottam, és így szóltam:<br />
-Tényleg, nagyon szar, és buzis ez a csípő mozgatás, mondtam cinikusan, és rákacsintottam.<br />
Ő csak ott duzzogott tovább, fogta a cuccát, és otthagyott engem az előadás végén. Én sikongatva tapsoltam, és nagyon büszke voltam rájuk.<br />
A mentorok elmondták véleményüket, és mit ne mondjak. Rosszabbra számítottam.<br />
<br />
***<br />
Tegnap este az első élő adás után hulla fáradtan mentem haza, s le se fürödtem, bezuhantam az ágyba.<br />
Reggel körülbelül fél tizenegykor keltem fel, és rögtön elmentem zuhanyozni, és hajat mosni. Felfrissülésem után, megettem a reggelit, amit a lányok készítettek. És az időjárásról beszélve, már nincsenek akkora nagy viharok, de azért még nem túl tiszta az idő. Törölközővel a fejemen, egy szál köntösben, és fogkefével a számban járkáltam a lakásban. Komolyan pont mint egy csajos filmben. Igazából Anikót és Lilit nem nagyon izgatta, hogy én így sétálok ide-oda, viszont Pilit kicsit zavarta. Ezt elfelejtve, Oli írt egy SMS-t. Iphonomat előkaptam, köntösöm zsebéből, és örömmel olvastam a mondatot.<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgeyvWFf3MAyT2XnC4SM2tPEvn7hUaMPG-j_fe-rN8Luga8aRTNi5pQEWhyAdXn5crFIRT4FrOZCtPbHn6XQDga8N88G4baW8t4ri7h8vdJvJg6LeBgIWVuBGlV_xPbTtmHYZpH5SJ0WcP-/s1600/iphone_5s_silver_gallery_photos_15.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgeyvWFf3MAyT2XnC4SM2tPEvn7hUaMPG-j_fe-rN8Luga8aRTNi5pQEWhyAdXn5crFIRT4FrOZCtPbHn6XQDga8N88G4baW8t4ri7h8vdJvJg6LeBgIWVuBGlV_xPbTtmHYZpH5SJ0WcP-/s1600/iphone_5s_silver_gallery_photos_15.jpg" height="240" width="320" /></a><span style="color: #a64d79;">-------------------------------</span><br />
Olivér Patocska:<br />
<span style="color: #a64d79;">Jó reggelt! remélem nem keltettelek fel!</span><br />
<span style="color: #a64d79;"><br /></span>
Leila Szabó:<br />
<span style="color: #a64d79;">Szió! Nem már fent vagyok! Ma csinálunk valamit? ☺</span><br />
<span style="color: #a64d79;"><br /></span>
Olivér Patocska:<br />
<span style="color: #a64d79;">Hívlak!</span><br />
<span style="color: #a64d79;">--------------------------------</span><br />
<br />
<br />
És így volt. Abban a pillanatban hívott.<br />
-Szia-mondtam izgatottan.<br />
-Mit akarsz ma csinálni?<br />
-Hú. Hát ma hánykor érsz rá?<br />
-Várjál! Megnézem a naptárban, hogy mikor érek rá. Várjál! Gáz van. Ma a másik barátnőmmel találkozok. Sorry!<br />
Rám tört a röhögő görcs. Annyira imádom, mikor ilyen "vicceket" süt el.<br />
-Komolyra fordítva a szót. Ma már nem kell bemennünk a Lurdyba próbálni a párbaj dalt, mert mi már voltunk a srácokkal. Szóval tiéd vagyok egész nap.-hangoztatta az alábbi szavakat Oli.<br />
-Mi? Mikor voltatok? És én hogyhogy nem voltam ott? Ne már.<br />
-Bocsi. De nem akartunk felkelteni hajnal ötkor.<br />
-Ja jól van. Akkor mindegy. Figyelj, most mennek el a lányok Dóriékkal valahova kikapcsolódni, én még megszárítom a hajam aztán én is szabad vagyok.-mosolyogtam, de 100%, hogy nem látja.<br />
-Tudod mit? Átmegyek! Öt perc.<br />
-Oké. Szia!<br />
Leraktam a telefont, és elköszöntem a csajoktól. Hagytak nekem egy kulcs másolatot, amit még tegnap másoltattak, hogy ne történjen megint probléma.<br />
Egy kicsit rendet raktam a lakásban, bár nem nagyon kellett mindent helyre rakni, mert a lányokkal az a szerencsém, hogy mindenki elpakol mindent maga után.<br />
Akartam volna készíteni még valami nassolni valót, de csengettek....</div>
Hope http://www.blogger.com/profile/01683051094771284696noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-2520557548503009592.post-54602991837106710362014-02-16T04:06:00.002-08:002014-02-22T00:59:51.022-08:006. rész<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEQ6-rkHymFtY-UjVTc343UXsA-e1e7DexQeEBvi-Et3qI4X58QEV0sxy5rvyWnOlz4ApV19Jw5kqd2a9bMJGfPdMA2_LmYt4JmvBmyNpYi5mSlVehgv0hjhWsnmZiYmDgxzUQEc9tpSdW/s1600/hh.png" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEQ6-rkHymFtY-UjVTc343UXsA-e1e7DexQeEBvi-Et3qI4X58QEV0sxy5rvyWnOlz4ApV19Jw5kqd2a9bMJGfPdMA2_LmYt4JmvBmyNpYi5mSlVehgv0hjhWsnmZiYmDgxzUQEc9tpSdW/s1600/hh.png" height="165" width="400" /></a><b>Úr isten drágáim!! Nagyon nagy imádás van!!! Ennyi rendszeres olvasóval, és ennyi látogatóval♥♥♥ Imádlak titeket. </b><br />
<b>Viszont egyik nap nem tudtam bejelentkezni a fiókomba, és nagyon kétségbe estem. feltörtek. De végül visszaszereztem egy ismerősöm segítségével. Szóval újra együtt.♥♥♥</b><br />
<b>Itt is lenne a következő rész. Remélem, hogy tetszik. Sok feliratkozót szeretnék még látni, és sok-sok megjegyzést!! Tudom, hogy megint későn hoztam, és hogy rövidre sikerült, és ezért bocsánatot szeretnék kérni. </b><br />
<b>Virág.</b><br />
<b>xoxo</b><br />
<br />
<span style="color: #cccccc;"><span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Minek?-kérdeztem csodálkozva. Úgyse kíváncsi rám!</span><br style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;" /><span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Igen? Akkor szerinted miért CSAK neked talált ki ilyen jó mozdulatot? És láttad hogy néz rád? Hallod ez úgy beléd esett, hogy a szerelem első látásra kifejezés ide már nem elég.</span><br style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;" /><span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-De nem először lát-nevettem.</span><br style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;" /><span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;"><span style="line-height: 17.633333206176758px;">Ya ou csak egy fej csóválással intett, hogy menjek...</span></span></span><br />
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;"><span style="line-height: 17.633333206176758px;"><br /></span></span>
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;"><span style="line-height: 17.633333206176758px;"><br /></span></span>
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;"><span style="line-height: 17.633333206176758px;"><br /></span></span>
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21.559999465942383px;"><span style="line-height: 17.633333206176758px;"><b><i>*Leila szemszöge*</i></b></span></span><br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0zJa9gpapzRbuAcJLnz_yec9Ce0n3EAVHPF8UDzsJsnHEUVbvVpK32-8UP8M9GkyFLiqiEteJArLTs61qtAmdYq9spYVrBX0XWltxCeJZ5z9jIeKN01Q3D_UtX0CUN2n-EvAe_ntXcRlc/s1600/large+(4).jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0zJa9gpapzRbuAcJLnz_yec9Ce0n3EAVHPF8UDzsJsnHEUVbvVpK32-8UP8M9GkyFLiqiEteJArLTs61qtAmdYq9spYVrBX0XWltxCeJZ5z9jIeKN01Q3D_UtX0CUN2n-EvAe_ntXcRlc/s1600/large+(4).jpg" height="200" width="200" /></a><span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Figyi. Nekem nincs pénzem. Szóval. Én inkább nem eszek semmit.-mondtam mikor beálltunk a meki hosszú sorába.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Jaj ne már! Meghívlak. Ennyivel tartozok.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Hát jó. Köszönöm. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Szofi megvette nekem a kaját, és leültünk.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Na mond csak.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Mit?-tömtem a számba a sült krumplit.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Hogy ki az. Ismerem az embereket. Főleg az ilyenfajtákat mint te.-bökött felém.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Ja. Hát senki.-zavarban voltam. És ez neki is nyilvánvaló lett.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Egy furcsa mosolyt varázsolt arcára, majd lerakta szendvicsét. Nézett. Kezdett kínos lenni a dolog, ezért lenyeltem az utolsó falatot is, és így szóltam:</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Az a baj, hogy én sem vagyok benne biztos. Alig pár órája ismerem, de már úgy érzem, hogy bele szerettem. Mikor megszólal, mikor rám néz, mikor...-de nem tudtam folytatni mondandómat, mert Szofi közbevágott szavaimba.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Olivér.-mondta egyszerűen. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Szemeim elkerekedtek, és homlokom összeráncolódott.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Te honnan...És..-próbáltam a megfelelő szavakat keresni.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Szóval tényleg ő az. Hogy honnan tudom? Egyszerű, mint a karika csapás! Ő is beléd. Mikor jöttél a meghallgatásra, láttam, hogy ő vitt be. És gyorsan kisurrantam hozzá, hogy megkérdezzem, hogy honnan ismer téged. Mondta, hogy nem tudja, de nagyon jól nézel ki.-fejezte be.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Ez még nem jelenti azt, hogy szerelmes belém.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Úgy látszik, sokat nem tudsz még.-mosolygott és szemöldökét fel-le mozgatta.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Beleittam az üdítőmbe, mikor hirtelen valaki hátulról megveregette a vállam.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Szofi elmosolyodott, és és motyogott valami olyasmit hogy 'Emlegetett szamár.'</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Egy nagy levegő vétellel hátrafordultam. Tudtam, hogy ő az. Jaj ne.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Szia-intettem a kezemmel, és olyan ciki voltam, hogy azt el nem tudom mondani.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Bocsánatot szeretnék kérni. Ági már elment, és nem akartalak megbántani, de te elrohantál és szakítottam vele mikor.....-hadarta el a mondatot, de nem tudta befejezni, mert közbevágtam:</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Szakítottatok?</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Igen-nézett a föld felé.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Én sajnálom. Ha miattam akkor..</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Nem! Nem te vagy a hibás. Már amúgy is ezt kellett volna tennem. Csak nem vettem észre, hogy milyen szörnyű ez a csaj. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Na mi van? Csak nem szerelmet vallasz neki?- kérdezte egy elég ismerős hang nevetve. Ya ou volt Bennyvel és Szikivel érkezve.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Olivér orcája pirosodni kezdett. Istenem de aranyos volt. Úgy megöleltem volna.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;"><br /></span></span>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;"><b><i>*7 óra múlva*</i></b></span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;"><b><i><br /></i></b></span></span>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Menjünk már hazaa...-nyavalyogtam.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Éhes vagyok.-mondta Oli.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Fáradt vagyok.-közölte Sziki.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Fürödni akarok.-ült le Benny. Erre mindenki felnevetett.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Robi megengedte, hogy mára a próbának vége legyen, szóval Sziki hívta a kisbuszt.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Iphonomat kezembe véve megindultam az ajtó felé. A bejárati ajtón kilépve a szakadó eső az arcomat tisztította. Hurrá. Én szaladva, ám a többiek csak szépen nyugisan sétáltak a kisbuszhoz.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Egész nap esik. Halálos balesetek is voltak Pécs fele.-közölte hűvösen a sofőr köszönés képen.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Benny egész úton a sofőrrel beszélgetett, Sziki és Ya ou pedig ha jól láttam elaludtak. Már én is alig bírtam nyitva tartani a szemem, de Oli mindig szóval tartott.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Figyi. Holnap még gyakoroljuk a táncot?-kérdezte ásítozva. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Istenem olyan aranyos mint egy kis kölyökkutya.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Persze. Neked viszont már alig kell gyakorolnod. Nagyon jól megy.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-A francba.-ütött a lábára Oli, mintha mérges lenne, de láttam még a sötétben is, hogy mosolyog. -Pedig annyira élvezem, mikor a csípőmet fogod.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Jaj te csak ne hízelegj.-mosolyogtam, és belenéztem a gyönyörű arcába.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Egész úton csak hízelgett, nevetett, mosolygott. A busz egy nagy fékezéssel megállt. Összeráncolt szemöldökkel néztem körül. Még nem voltunk a Corvinon. Akkor miért állt meg?</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Na kiszállás.-utasított a sofőr.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Már elnézést, de ez nem a Corvin sétány. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Nem ez nem az. De az út lezárások miatt nekem lehetetlen arra mennem. Minden kocsi megfordul. Ahogy én is.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Ne már. Szakadó esőben sétáljunk? Esernyőnk sincs. ráadásul egy lány is velünk van- mutatott rám Ya ou, aki felébredt a hangos beszélgetésre.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Az már nem az én problémám.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Szomorúan kiszálltam a szakadó esőbe, és megvártam a többieket. Én lehajtott fejjel battyogtam, a többiek pedig gondolkoztak, hogy mivel lehetne megvédeni magunkat az eső ellen. Szemem sarkából láttam, ahogy Oli rám néz, és leveszi a kabátját. Rám adta. Szívemet forróság járta át, és annyira dobogott, hogy szinte kiesett helyéről. Mosolyogtam, mint a vadalma. Nem tudjátok elképzelni, hogy milyen boldog voltam, még a szakadó esőben is. Aztán hirtelen egy olyas valami történt, amire én se számítottam. Megfogta a kezem. Testem egyre forróbb lett, tiszta zavarban voltam. A többiek észrevették, hogy mi mit csinálunk, és elkezdtek suttogni. Ez viszont már kínos volt. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">1 napja ismerem Olivért, de úgy érzem, ez az egy nap is elég volt arra, hogy életem megváltozzon. A Dáviddal való szakítást már elfelejtettem, túlléptem rajta, és tudjátok mit? örülök neki, hogy szakítottunk. Olivérbe pedig fülig szerelmes vagyok, és nem bírok ki egy percet se nélküle. De muszáj lesz, mert nem tudom, hogy fogom kibírni az éjszakát. hiányzik. Bár nem tudom, hogy most mi van köztünk, hiszen kezei az enyémet dörzsölik, és kabátja, az én testemen található, de ez nem jelenthet semmit. Pár órája szakított Ágival, és nem hinném, hogy már túltett rajta. Most már csak azt mondom, hogy a remény hal meg utoljára.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Megérkezve a Corvinra, Olival elengedtük egymás kezét, és felsiettünk a lépcsőn, a lakásunkba. Már mindegyikünk akart venni egy jó meleg fürdőt.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">És innentől kezdődött a galiba.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Leila! Leila!-kiabálta az ajtónk előtt állva Anikó és Lili.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Mi van mondjátok? MIért nem mentek be a lakásba? Nincs olyan meleg itt a lépcsőházban.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Nincs meg a kulcs. Ma Lili elvesztette a kulcsot, és az az érzésünk, hogy ottmaradt a Corvinon vagy a buszban-közölte a fantasztikus tényt Anikó. -Megkérdeztük az itt dolgozókat, és nincs pótkulcs sem.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Nem hiszem el.-suttogtam. -Akkor mégis hol fogunk aludni? És hol fürdők? Honnan lesznek ruháim?-kezdtem pánikba esni. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Arra gondoltam, hogy mi beköltözünk a 25 év felettiekhez, mert felajánlották. te meg mész ahova akarsz.- mondta Pili (ez lett Péterffy Lili beceneve). A három lány be is kopogott a 25 év felettiekhez, és Danics Dóra nyitotta az ajtót. Meg se kérdezte, hogy lenne-e kedvem velük aludni. Végül is. Nem számítok.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Kulcs zörgésre lettem figyelmes. A drága Bytheway jött fel, és közülük Szofi lépett ki.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Hát te?-kérdeztem csodálkozva, s Szofira néztem.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Itt lakom.-mutatott az egyik ajtóra. </span></span><span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Te miért nem mész be amúgy? Hideg van.</span><br />
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Nincs hol laknom. A kulcsot elvesztette Lili.</span><br />
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Ohh szegény-húzta el a száját, és így folytatta: -Mondanám, hogy aludj nálam, de az én lakásom egy egy személyre szóló, egy szobás, és egy ágyas ház. Szóval. Csak ruhával tudlak kisegíteni.</span><br />
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Hát a ruhát elfogadom.-mosolyogtam.</span><br />
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Mi viszont szívesen látunk magunknál.-mondta Benny.</span><br />
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Komolyan?-néztem rájuk már már könnyes szemekkel.</span><br />
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Persze. Bár csak a nappaliban lévő kihúzható kanapén tudsz aludni, de az viszonylag nagy. Ha van kedved, akkor gyere.-csatlakozott Sziki is.</span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Én bólogattam, és Szofi kilépett a lépcsőházba. A holnapi ruhámat nyújtotta át. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Pizsamát viszont sajnálom, de nem tudok adni.-mondta, és átölelt</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Jaj nem kell köszi. Ez bőven nagy segítség, hogy már ennyi mindent tudtál adni.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Ya ou nyitotta az ajtót, és beléptünk. A lakásuk óriási volt. A lányok lakásától vagy 4x nagyobb. Mondjuk négy fiúnak ekkora kell. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Benny elment fürödni, Oli vacsorát csinált, és Sziki megágyazott nekem.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Nagyon édesek vagytok, de nem szükséges engem így elkényeztetni. Nem ehhez vagyok szokva.-mosolyogtam egy szál köntösben, amit Ya ou adott. -Oli! Én nem eszem húst. Vega vagyok. Szóval, nekem elég lesz egy bögre kakaó.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Nem szereted a húst? Akkor miket eszel? Legalább ezt a kakaós csigát edd meg.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Nagyot sóhajtva bólintottam. Én ilyen késő este már nem nagyon szeretek enni. De belementem.</span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2fowjeq_W28inzfQXISJj4ICg2KkUXGHn3q5aqAQoJ3ZJE4o_RMPoSJnOlt-hpXT3b3Q655CydSHp9FrIwtPhRJGfmzNpH9gd3ceCKp7yoy2SmnPvXs4LUV5fxA1g17fZPqd_aoVchd-i/s1600/cpic2410_kakaoscsiga_kezdo.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2fowjeq_W28inzfQXISJj4ICg2KkUXGHn3q5aqAQoJ3ZJE4o_RMPoSJnOlt-hpXT3b3Q655CydSHp9FrIwtPhRJGfmzNpH9gd3ceCKp7yoy2SmnPvXs4LUV5fxA1g17fZPqd_aoVchd-i/s1600/cpic2410_kakaoscsiga_kezdo.jpg" height="212" width="320" /></a></div>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Oli kirakott egy tányérra 2 kakaós csigát, és egy bögre kakaót helyezett mellé. A többiek meleg szendviccsel zárták az estét. Mindenki lefürdött, mindenki megvacsorázott, és mindenki elment aludni. kivéve én. Én a vihartól megint nem nagyon tudtam aludni. És, hogy őszinte legyek, nem csak a vihar akadályozott meg az alvásban. Ami Olivérrel, és velem történt az nincs rendjén. Ha nem vagyunk együtt, és nem szeret, akkor miért teszi ezt? Kattogott az agyam, az érzések kavarogtak bennem. Nem bírtam tovább. Gondolataimat összeszedve Oli ajtajára pillantottam. Résnyire volt nyitva az ajtó. Eddig minden a "terv" szerint megy. A résen kiszűrődő gyér fényről gondoltam, hogy Oli még ébren van. Vagyis remélem. Oda lopakodtam az ajtaja elé, megpróbálva nem nagy zajt csapni, bementem a szobájába. Ahogy gondoltam. Ott feküdt egy szál alsógatyában(!!!).</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Szia.-köszöntem neki az ajtóban állva. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Te még nem alszol? Fáradt leszel.-mosolygott.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Nem birok aludni.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Maga mellé nézett, és megveregette az ágyat, hogy menjek oda mellé.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Nagy levegőt véve odaültem. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Mondjad.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Mit?-kérdeztem. Arcom egyre pirosodott.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Gondolom mondani akartál valamit. Csak úgy meg csak nem jöttél volna be hozzám.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Jaj. Igen. De Már nem fontos. Felálltam, hogy vissza mehessek az ágyamba aludni (na jó én se hülyítem magam, nincs kedvem aludni).</span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgb6ebQ1sWstoosW2M7XLW9N8VifElrQMdD-VmCfyop6U4SYQvbTWG-VsCnvz5gpn7vmk8MTq0T1jeH6ibEewMUwQlo0eyl9_ApgPKXmtyFa6RVlk_WQaWv1UsWiGEU86mDvWbt0p-LmIsR/s1600/tumblr_mqujmjdVpF1socwq5o1_500.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgb6ebQ1sWstoosW2M7XLW9N8VifElrQMdD-VmCfyop6U4SYQvbTWG-VsCnvz5gpn7vmk8MTq0T1jeH6ibEewMUwQlo0eyl9_ApgPKXmtyFa6RVlk_WQaWv1UsWiGEU86mDvWbt0p-LmIsR/s1600/tumblr_mqujmjdVpF1socwq5o1_500.gif" height="176" width="320" /></a></div>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Kezével visszarántott, és rám nézett.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">- Mi volt közted és köztem a sétálás közben?-néztem mélyen a szemeibe, amelyek elbűvöltek.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Olivér nem válaszolt, csak közelebb jött hozzám. Egyre és egyre közelebb. Szánk majdnem összeért.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Egy nagy levegőt vettem, és megöleltem. És tudom, hogy most ünnep rontónak fogtok nevezni, de elaludtam. Szóval nem tudom a folytatást. Lehet hogy megcsókolt. Lehet hogy nem. De oly rendes volt Oli, hogy kivitt a nappaliba, hogy a többieknek ne legyen feltűnő, hogy nem vagyok az ágyban. </span></span><br />
<br />
<br />
<b><i>*5 nap múlva*</i></b><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;"><br /></span></span>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Az elmúlt pár napban sokat tanultam. Hogyan kell szeretni, és hogyan kell gyűlölni. Tudom, hogy most sokan lenéztek, mert pár nap alatt beleszerettem egy srácba. De ez a srác nem egy mindennapi ember. Jaj és előkerült a kulcsunk is, szóval csak egy éjszakát aludtam Oliéknál.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Ma eljött az első élő adás napja. Nagyon izgulok a srácok miatt. Az MDC és a Fat Phoenix már nagyon jól tudják a beállásokat stb. De a kedvenc csapatomat, a Bythewayt féltem. Nagyon érzékeny lelkük van. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Sóval este 5-re bementünk a Székházba, ahol mindenki sminkes asztalhoz ült. Hajak, ruhák, sminkek, skálázások. </span></span> A székház nyüzsgött, egyre és egyre több ember érkezett meg, egyre nagyobb lett a feszültség.<br />
<span style="background-color: white;">Kaptam egy Szabó Leila névre szóló szobát, ahol pihenhetek, öltözhetek. Szofi előkészített nekem néhány ruhát, és én kiválasztottam közülük a legjobbat.</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="background-color: white;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8dzqXbVJa9EtnWcyKq2cXY5Fl2BHezqyBNLLnKWNUD7anChR6Wb6YspgGqv-MGtGn315tmldw7wFcSXzfZ736elNhfugRfdUxJlz0aKi-QW0smhe0rjfRw8syhHaY3Ano4bWVG1DvMfGk/s1600/l+(7).jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8dzqXbVJa9EtnWcyKq2cXY5Fl2BHezqyBNLLnKWNUD7anChR6Wb6YspgGqv-MGtGn315tmldw7wFcSXzfZ736elNhfugRfdUxJlz0aKi-QW0smhe0rjfRw8syhHaY3Ano4bWVG1DvMfGk/s1600/l+(7).jpg" /></a></span></div>
<span style="background-color: white;"><br /></span><span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Ideges lettem. Ami az én esetemben nem jó, mert ilyenkor könnyen megbántok valakit, és mindent elmondok, amit érzek.</span></span><span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Kopogtatásra lettem figyelmes az ajtómon. </span></span><br />
<div>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Gyere.-mondtam.</span></span></div>
<div>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Oli nyitott be. nem hiszem el. Látványától megnyugodtam. Végignézett rajtam és így szólt:</span></span></div>
<div>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Csinos vagy!</span></span></div>
<div>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Én nem szóltam semmit, csak közelebb mentem hozzá. Mindig egy lépéssel közelebb. Szemem az ő szem párját fürkészte. Jaj ne. A szó hányás. Nem bírtam tovább. Elmondtam. </span></span></div>
<div>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Oli! Én szeretlek. És ne! Most ne szólj egy szót se! Mert én amióta ismerlek, szeretlek. Gondolva az ovis korra. Te nem tudtad, de én már akkor is éreztem irántad valamit. Igaz, még akkor picik voltunk, és én csak játéknak fogtam fel az egészet, de most már felnőtt vagyok. És én odavagyok érted. Tudom, hogy még csak most szakítottál Ágival, és én is Dáviddal, de én túlléptem rajta. Már érted küzdök. És most ezt nem kellett volna elmondanom, mert ez az én titkom volt. Immár a tiéd is.-hadartam el mindent. -Bocsánat.-és ez volt a végső szó.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Olivér egy darabig nézett. Mosolygott. És megölelt. A fülembe ezt súgta: 'SZERETLEK'.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Fél lépéssel hátrébb ment, és olyan dolog történt, amit soha életben nem fogok elfelejteni!</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Száját számhoz tapasztotta, és megcsókolt. Hihetetlen érzések keringtek bennem, és egyszerűen csak azét éreztem, hogy szabad vagyok....</span></span></div>
Hope http://www.blogger.com/profile/01683051094771284696noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2520557548503009592.post-37892986456007467342014-01-28T06:09:00.002-08:002014-01-28T06:18:26.884-08:005. rész<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjoJwhfR1V83qg8d6Elm60fxZJaEC-FZBa58yseb1o0lz9ttI-Lg1Akc-5J-N328MEgvwvim1hPqqGnvCdlX3okxjtKoViYPV0P2oC9UNacfZ5rXbcveMGTZnuPJWyemYEOShM8P_SfWunB/s1600/amikor-azt-mondod--mar-nem-erdekel.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjoJwhfR1V83qg8d6Elm60fxZJaEC-FZBa58yseb1o0lz9ttI-Lg1Akc-5J-N328MEgvwvim1hPqqGnvCdlX3okxjtKoViYPV0P2oC9UNacfZ5rXbcveMGTZnuPJWyemYEOShM8P_SfWunB/s1600/amikor-azt-mondod--mar-nem-erdekel.jpg" height="320" width="203" /></a><b>Nagyon szépen köszönöm a feliratkozókat, a kommenteket, és minden kedves szót. Nem tudjátok elképzelni, milyen érzés volt látni. </b><br />
<b>Sok megjegyzést, és feliratkozót szeretnék még ♥♥ Ez a rész szerintem elég izgalmasra sikerült, remélem nektek is tetszeni fog :) Mivel megszavaztátok, hogy legyen más ember szemszögéből is néhány rész, ezért most belecsempésztem egyet.</b><br />
<b>Most csak ennyi lenne a történet. </b><br />
<b>Ölelés: Virág. </b><br />
<b>xoxo</b><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<div>
<br /></div>
<div>
<span style="background-color: white; color: #999999; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Elkezdték a zenélést, Robi minden zenei titokba beavatta őket. Már minden tökéletes volt, eltalálták a közös hangot, együtt működtek, mindenbe belementek. Én is kitaláltam a tökéletes, és végleges mozdulatot. Nagyon jó hangulat alakult ki, sokat hülyültünk, vicceket regéltünk meg ilyenek. Egyszer csak ajtó nyikorgásra lettünk figyelmesek. Mindannyian oda szegeztük tekintetünket, és kíváncsian vártuk, hogy ki nyit be...</span></div>
<div>
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;"><span style="color: #cccccc;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;"><span style="color: #cccccc;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Ági. Nem hiszem el. Neki meg mi keresni valója van itt? </span></span></div>
<div>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Sziasztok- jött be izgatott hangon. </span></span></div>
<div>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">A mentort megpuszilta (?), Olit pedig egy hosszú csókkal üdvözölte.</span></span></div>
<div>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Khm-köhintettem, feltűnést keltve. -Mi viszont folytatnánk a próbát. Ha lehetséges.- mosolyogtam szerintem kedvesen. </span></span></div>
<div>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Jézusom. Hát te is itt vagy? Mi a csudát keresel itt?</span></span></div>
<div>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Hidd el, többet mint te.- mosolyogtam.</span></span></div>
<div>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">A srácok hamar elkezdték a zenélést, nehogy nagyobb balhé keletkezzen. Fél órán keresztül gyakoroltak, gyakoroltak és gyakoroltak. Én voltam a soros.</span></span></div>
<div>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Jó srácok. Akkor mi lenne, ha átmennénk a tükör terembe (táncterem)?</span></span></div>
<div>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Van más választásunk?- röhögtek szinte egyszerre.</span></span><br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7EL7cpu8RuQSQzdCWzD6KDIS7uH0sFJ_j_lwGHaIy2WJPTljp7Kcn6KunVZGpihbYm8ZxIv9C57xtSZ6GcDCXFeNgGz7eHdJ9H4Zb8chO9SMTcq2bit5hjle_tNuneVPRS3qnnthyHtoh/s1600/1460088_690043567696659_644964299_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7EL7cpu8RuQSQzdCWzD6KDIS7uH0sFJ_j_lwGHaIy2WJPTljp7Kcn6KunVZGpihbYm8ZxIv9C57xtSZ6GcDCXFeNgGz7eHdJ9H4Zb8chO9SMTcq2bit5hjle_tNuneVPRS3qnnthyHtoh/s1600/1460088_690043567696659_644964299_n.jpg" height="200" width="150" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><br /></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">A táncterembe beérve beálltam körülnéztem vagy ötször, mert egyrészt nagyon jó állapotban volt az egész hely, másrészt, kerestem Robit, de úgy látszik felszívódott.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">- Benny nem tudod, hogy merre lehet a kedves mentorotok?</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Hát, fogalmam sincs. De tudod mit?- és a fiúknak súgott valamit, akik rögtön elkezdték üvölteni Robi nevét. Az ének tanár és én egymásra néztünk, és kitört belőlünk a nevetés. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Drága Robi mentorunk egy szendviccsel a kezében totyogott be, és egy kéz intéssel elintézte a bocsánat kérést.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Robi. Izé. Azt szeretném kérdezni.. hogy tudod. mi lenne ha... kaphatnék egy falatot?- nézett boci szemekkel Olivér.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">- Szerintem nem lenne jó ötlet táncikálás előtt.- mondta kicsit teli szájjal. - De kérdezd meg Leilát. Ő a koreográfus.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Olivér megígérem, hogy veszek neked valami kaját, de tánc előtt tényleg nem kéne enned-mondtam.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Oli lehajtott fejjel ment vissza helyére, és Ági odaszaladt hozzá. Valamit súgott neki, </span></span><span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Olivér viszont nem akart suttogni, ezért hangosan kimondta. -Ilyet ne mondj másra. A lány megsértődve kiment, és becsapta az ajtót. Robi csak megcsóválta a fejét, és motyogott valamit.</span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Beindítottam a zenét, de hiába gyakoroltunk két órán keresztül, nem nagyon jegyezték meg a lépéseket, csak a zene szöveg ment a fejükbe. Már mind a négyen leültek a földre, és lehajtott fejjel gondolkoztak, ittak.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Srácok szedjétek össze magatokat! Még csak hétfő van, de ti már fáradtak vagytok.- mondtam szigorúan.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Leilának igaza van! Így nem fog menni- állt fel Ya ou, hogy megvédjen és újra megszólalt: -Mutasd megint a lépéseket! Meglepetésemre Ya ounak nagyon jól ment.. Sziki is csatlakozott, és öt perc múlva összeállt a csapat.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Nagyon ügyesek vagytok. viszont Oli. Neked lenne egy külön mozdulatod- mosolyogtam, és odamentem hozzá. -És mi addig mit csináljunk?- kérdezte aggódóan Benny.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">- Ti leültök szépen, és gyakoroljátok a szöveget. Ne zavarjátok őket.-előzte meg a válaszomat Robi, aki nyugodtan olvasgatott egy újságot.</span></span><br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixErB-6byDiUJcWjiwSz3zebGsXEDV0IpWLKwozLQD4X2fmNhEPu4JMs0t5XiqhY3a-tSOs7gU_WZF0MqyuTnYBYwx5fcHmDOMiujFmWUcT0caR1lU_ZCfjRgi8FSkH_9wQ5wvJCUV6m51/s1600/htgf.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixErB-6byDiUJcWjiwSz3zebGsXEDV0IpWLKwozLQD4X2fmNhEPu4JMs0t5XiqhY3a-tSOs7gU_WZF0MqyuTnYBYwx5fcHmDOMiujFmWUcT0caR1lU_ZCfjRgi8FSkH_9wQ5wvJCUV6m51/s1600/htgf.gif" height="214" width="320" /></a><span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Bekapcsoltam a zenét, és megmutattam neki a mozdulatot. Az elején Oli kicsit furcsán reagált, de aztán megbarátkozott a gondolattal.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Mikor megpróbálta ő is a tánc mozdulatot, eléggé viccesre sikeredett, de végül belejött.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Ági mosolyogva tért vissza, és ismét egy hosszú csókkal üdvözölte a szőke fiút. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Nézd csak mit tudok!- mondta büszkélkedve. Én beletekertem abba a részbe, ahol Olinak kell csinálni csípő mozgást, és kíváncsian néztem Ági arcát. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Arca lesápadt, szemöldöke összeráncolódott, és szája tátva maradt.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Ez meg mi a szar?- kérdezte rémült arccal. -Ez nem egy fiúnak való!! </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">- Szerinted. De a lányok ezért meg fognak őrülni. Tuti siker lesz.- mondtam magabiztosan, de egyáltalán nem voltam az.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Oli te ehhez mit szólt?- fordult Ági a végső reményhez.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Oli rám nézett, és látta, hogy már a síró görcs kerülget, ezért így szólt rekedtes hangon:</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Én imádom.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Micsoda???? De ez szörnyű! Nem engedem meg!- ordított Ági, amire már a többi fiú is felemelte a fejét.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Néhány másodpercig még álltam szerencsétlenül, és aztán sírva kirohantam a táncteremből.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">A folyosókon, és az aulában egy árva lélek sem volt, csak a lépteimet, és a vihart lehetett hallani. Neki dőltem a falnak, és lehuppantam a földre. Nem hiszem el. Olivér hogy-hogy nem veszi észre, hogy Ági csak rosszat akar neki, és én szeretem? Ennyire még sosem szerettem senkit, és nem hiszem el, hogy alig 24 óra alatt beleszerettem egy fiúba. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Nem tudok mit tenni. Az éhség kerülget, de nem akarok visszamenni a táskámért. benéztem a Fat Phoenix és az MDC próbájára, de azt mondták, hogy majd a színpadon beszéljük meg a koreográfiát. Hát oké. Akkor velük már csak csütörtökön és pénteken kell bajlódnom. A zsebemben találtam némi pénzt, ami talán elég lehet valami kajára. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">A közeli automatába bedobtam 250 Ft-ot, hogy legalább egy szelet csokit had ehessek, de hiába nyomtam bármilyen gombot, nem kaptam semmit. Se csoki, se pénz. Remek. Biztos elromlott. Tehát oda a pénzem. Ide-oda sétálgattam, ki néztem az ablakon, de semmi érdekes nem volt. az utak járhatatlanok voltak, kidőlt fák, rendőrök, mentők, tűzoltók jöttek mentek. Az is kérdéses, hogy mi hogyan jutunk vissza a Corvinra. A szememből újra könny csordult ki, és szívem egyre gyorsabban vert, mikor hirtelen sikítozásra lettem figyelmes. A hangok a lift felől jöttek, rápillantottam a felvonó kijelzőjére. Az lift a negyedik emeleten van. Megnyomtam a <b>HÍVÓ</b> gombot, és meglepetésem a kijelzőn ezt a feliratot pillantottam meg: <i>ERROR.</i> Úr isten<i>. </i>Beragadt a lift<i>. </i>Nem hiszem el. Biztos van valami megoldás. A segítségre szoruló lány egyre hangosabban kezdett kiabálni, én meg tehetetlenül vártam a csodára, ami nem jött. Dörömböltem a lift ajtaján, hátha meghallja a leány, hogy valaki már a segítségére indult. A folyosókon egy árva lélek nem volt, a liftet nem lehetett használni. A második emeletről elindultam a negyedikre, ahol sötét volt a felvonó ajtajának ablaka. A lépcsőn újra lerohantam, de most már a földszintre, ahol egy biztonsági őrt kerestem, de nem találtam. Mi van itt az emberekkel? Kipusztultak? Bekopogtattam a portára, ahol egy középkorú férfi nyitott ajtót.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Jó napot kívánok!- mondtam lihegve, és próbáltam összegyűjteni gondolataimat.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Szervusz. Miben segíthetek?</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Először is, a második emeleten nem működik egy automata, de ez nem olyan fontos. Beragadt egy lány a liftbe!- emeltem fel a hangom, de nem volt jó ötlet, mert növeltem a feszültséget.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Kicsoda? Máris megyek, és intézkedek. Jöjjön velem-parancsolt rám a pasas.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Követtem az embert, aki szinte már rohant, egy ismeretlen helyre. Végül egy üveg ajtón rontott be, ahol egy bácsi, néhány férfi és egy biztonsági őr éppen nevetgéltek valamin. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Beszorult valaki a liftbe!-kiáltott a portás, és mindenki felpattant a helyéről, a kezébe megmarkolván egy dobozt (gondolom abban vannak a szerszámok) és megindultak felénk. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Mutasd az utat kislány- dirigálta nekem az egyik ember, és előre mentem. A harmadik és negyedik emelet között rohangáltak, kopácsoltak, meg valakinek telefonáltak. Én nem értettem az egészből semmit. Aztán a portás mondta, hogy a vihar rongálhatta meg a lift vezetékeit. A liftbe szoruló lány még mindig kiabált, mikor hirtelen megindult az emelvény. Fejemet az ajtóra szegeztem, várva, hogy ki szorult be a liftbe.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">A lift megérkezett a második emeletre, ajtaja lassan nyílt és megpillantottam........Szofit. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Hé! Ez a stylist! Szofi drága jól vagy?-rohamozták meg Szofit a szerelők. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Én elbújtam az egyik ember mögé, nehogy észrevegyen, és megint veszekedjünk.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Jól vagyok. Tényleg. Köszönöm!-mosolygott Szofi, és újra megszólalt. -Kinek köszönhetem, hogy megmentette életem?</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Hát az úgy volt...-kezdte az egyik ember. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Nekem!- mondta az egyik fiatal munkás, aki totál beleesett Szofiba.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Álljon meg a menet!-emelte fel a hangját a portás, és körülnézett. Csönd lett. -Igaz, hogy ezek az emberek szabadítottak ki- mutatott rá a munkásokra. -De mi mind nem tudunk erről az egészről, ha valaki nem szól nekünk.-A portás fejét forgatva keresett, aztán a nagy darab biztonsági őr arrébb lépett, és ott voltam Szofi előtt. Mindenki engem nézett. Szofi elkerekedett szemeivel nézett hosszan, én pedig csak lehajtott fejjel vártam, hogy mit fog mondani.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Te....-kereste a szavakat, de nem tudott nagyon mit mondani. Aztán csak egyszerűen így szólt: -Köszönöm.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">ÉS ÁTÖLELT. Nem hiszem el. Nagy kő esett le a szívemről. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Szerintem itt mi már végeztünk. Hagyjuk őket.-szólt a biztonsági, és elment a többi munkással.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Figyelj. Nagyon köszönöm! Hogy hálálhatnám meg? </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Nem kell meghálálni-mondtam egyszerűen.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Nagyon bunkó voltam-nézett szomorúan.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Tudom-nevettem fel, és Szofi meg elmosolyodott.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Csak tudod, mikor megláttalak, rögtön tudtam, hogy te leszel a kis kedvenc. Én meg.. Szeretem, ha én vagyok a középpontban.-mondta annyira őszintén, amennyire csak lehet.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Velem is ez van. De mind egy. Barátok?-néztem rá nagyokat pislogva. De ő nem válaszolt. Csak újra megölelt.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Szóval így történt, hogy Szofi és én barátok lettünk.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Szofi kincsem!-szaladt Szofihoz egy alacsony nő, aki fehér köpenyt viselt. -Hallottam mi történt. Jól vagy? Gyere be az orvosi szobába. Megvizsgállak. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Jaj, semmi bajom! Ne tessék fáradozni.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Biztos? Mond, hogy Á!</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Jaj tessék engem hagyni. Most ennél fontosabb dolgom is van. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">A nő, aki szerintem egy orvos, szomorúan lebattyogott a lépcsőn.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-És te? Hogy hogy nem a Btw próbáján vagy?-kérdezte Szofi meglepődve. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Elegem lett. Oli barátnője folyton beleszól mindenbe. Mindenhol ott van. Kész. Kikészültem. Ha nem tetszik valami, akkor csinálják meg egyedül.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Hohó! Valaki féltékeny-szólalt meg Szofi.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Én? Biztos nem! Nem is az esetem ez az Oli gyerek.-mondtam dühösen. -De veled mi van?</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Én meg pont hozzátok jöttem, hogy egyeztessük a ruhákat. Figyelj már. Nem megyünk kajálni? Én nagyon éhes vagyok-húzta el a száját.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Pompás ötlet.-nevettem, és elindultunk lefelé, de most nem lifttel. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;"><br /></span></span>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;"><br /></span></span>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; line-height: 17.633333206176758px;"><i><b>*Olivér szemszöge*</b></i></span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzyBKR__PbyVu9gP49K22oGfJSDOnJvBfDoIO9JwD-Mu86T7R6qFUUtrcUUj_VCpKdkcYcSn8DsDVw9yWkYhyphenhyphent2MFfEQetYR3gLjQqu3k5Pegl_pdshwjdC1ibPViM40INd5B8Wln0-xkI/s1600/84187.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzyBKR__PbyVu9gP49K22oGfJSDOnJvBfDoIO9JwD-Mu86T7R6qFUUtrcUUj_VCpKdkcYcSn8DsDVw9yWkYhyphenhyphent2MFfEQetYR3gLjQqu3k5Pegl_pdshwjdC1ibPViM40INd5B8Wln0-xkI/s1600/84187.jpg" height="213" width="320" /></a></div>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Robi és az ének tanár elment az MDC és a Fat Phoenix próbájára, mi meg ott maradtunk egyedül tanárok nélkül.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Ne már. Ez így tök tré.Miért kellett elzavarni Leilát?-nyűglődött Benny. -Talán így a legjobb. Nincs Leila, nincs para.-mondta Ági, és beleült az ölembe.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Én ezt már nem bírtam, ezért lépnem kellett.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Szerinted ez így a jó? Mond csak, te azért vagy velem, mert szeretsz, vagy csak a hírnév és a pénz érdekel?</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Attól függ.- vigyorgott tovább, én meg felálltam, mit sem érdekelve, hogy leesik az ölemből a lány.</span></span><br />
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Mitől függ? Ha most kiesünk a versenyből szakítasz velem? Vagy mi? </span><br />
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Tudod igen. Kicsit féltékeny vagyok a rajongóidra, mert látom hogy nézel rájuk. Még nem volt meg az első élő adás, de te már így is annyi levelet kaptál, és annyi emberrel megismerkedtél. És azt is észrevettem, hogy mikor Leila hozzád ér, vagy esetleg beszél veled te hogy viselkedsz. Élvezed.-mondta lesajnálóan.</span><br />
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Miről beszélsz? Semmi közöm hozzá. Tegnap találkoztunk 'először'.</span><br />
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Most ezt mondod. De mi lesz később? Oli. Szeretsz te még engem?- próbált elérzékenyülni, de látszott rajta, hogy élvezi a szín játékot. </span><br />
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-És te engem? Nem látod, hogy én próbálom megmenteni a kapcsolatot, és veled is sokat akarok foglalkozni, de a verseny most fontosabb nekem. Sajnálom.-mondtam nagyokat sóhajtva. </span><br />
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Ya ou, Sziki és Benny megdermedve néztek minket, de engem most ez egy cseppet se izgatott. </span><br />
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Akkor most vége?-vetett rám gyilkos pillantásokat Ági.</span><br />
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Igen.</span><br />
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Ági megfogta a táskáját, és duzzogva elhagyta a termet.</span><br />
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Hé ember-fogta meg a vállam Ya ou, és folytatta: -Jól tetted, hogy így döntöttél. Mindannyiuknak így lesz a legjobb. Most viszont keresd meg Leilát!-utasított, és az ajtó felé mutatott.</span><br />
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Minek?-kérdeztem csodálkozva. Úgyse kíváncsi rám!</span><br />
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-Igen? Akkor szerinted miért CSAK neked talált ki ilyen jó mozdulatot? És láttad hogy néz rád? Hallod ez úgy beléd esett, hogy a szerelem első látásra kifejezés ide már nem elég.</span><br />
<span style="background-color: white; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">-De nem először lát-nevettem.</span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Ya ou csak egy fej csóválással intett, hogy menjek...</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;"></span></span>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;"></span></span></div>
Hope http://www.blogger.com/profile/01683051094771284696noreply@blogger.com14tag:blogger.com,1999:blog-2520557548503009592.post-4734251926290211992014-01-28T03:57:00.001-08:002014-02-26T09:34:12.433-08:00Kritikák1. <a href="http://viiisblogdesign.blogspot.hu/2014/01/kritika-i-hope.html">Viii's Blogdesign: Kritika: I hope...</a><br />
<br />
2. <a href="http://blogeverythingyouneed.blogspot.hu/2014/01/kritika-7.html">Everything you need: Kritika #7</a><br />
<br />
3. <a href="http://hopedesign01.blogspot.hu/2014/02/kritika-12.html">Hope Design: Kritika #12</a><br />
<br />
4. <a href="http://hands-up-design.blogspot.hu/2014/02/kritika-69.html">So we put our hands up: Kritika #69</a>Hope http://www.blogger.com/profile/01683051094771284696noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2520557548503009592.post-15915131790401567812014-01-24T06:32:00.003-08:002014-01-24T06:32:50.297-08:00Köszönöm szépen!Nem! Ez sajnos még nem egy új rész, de már az is készülődőben van.<br />
Nagyon szépen köszönöm, annak a 9 embernek, aki feliratkozott a blogomra!!!<br />
Köszönöm a szép szavakat, amiket a csevegőbe írtok, és nagyon nagyon örülök annak, hogy a megjegyzésben is található egy-két kedves dolog. Remélem, a továbbiakban is feliratkozik még sok ember, és ír valami megjegyzést. :)<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjIUangZjj5jj_9TQk-FaNqOyPnp7Wnb36cSLRimLKgBiaK7g1-IemSYV891RD6sqOBbUby-3IFXhyphenhyphenXcQ6_QHtWT2DvT1L7nYVVCdaT4Wrl-rIqRqGuhKLjzzf7JzacAX5DWahAL9lvQXP0/s1600/pizap.com13905737057921.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjIUangZjj5jj_9TQk-FaNqOyPnp7Wnb36cSLRimLKgBiaK7g1-IemSYV891RD6sqOBbUby-3IFXhyphenhyphenXcQ6_QHtWT2DvT1L7nYVVCdaT4Wrl-rIqRqGuhKLjzzf7JzacAX5DWahAL9lvQXP0/s1600/pizap.com13905737057921.jpg" height="90" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Remélem jól látszik :||</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
Nem tudjátok elképzelni, mennyire jól esik.. Mostmár csak az a probléma, hogy nem tudom, hogy hogyan háláljam meg...<br />
<br />Hope http://www.blogger.com/profile/01683051094771284696noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2520557548503009592.post-87660746549062571702014-01-22T13:18:00.000-08:002014-01-28T06:17:54.148-08:004. rész <span style="background-color: white; font-family: Times, serif; font-size: 11.5pt;"><b>Hú. Nehézkesen, és
sokára, de itt van az új rész. Remélem, hogy tetszeni fog. Jó olvasást, és
légyszíves kommentlejetek, hogy mi nem tetszik és hogy mik a hibáim, hogy tudjam
min kéne változtatnom. </b></span><br />
<span style="background-color: white; font-family: Times, serif; font-size: 11.5pt;"><br /></span>
<span style="color: red; font-family: Times, serif;"><span style="background-color: white; font-size: 15px;">♥ Wayerek!!! Holnap nézzétek a Fókuszt, mert benne lesznek a fiúk!! ♥</span></span><br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-family: Times, serif; font-size: 11.5pt;"><br />
</span><i><span style="background: white; color: #f6b26b; font-family: "Courier New"; font-size: 8.5pt;"> "A tánc számomra olyan, mint az élet:<br />
néha könnyed és lágy,<br />
néha lendületes és magával ragadó,<br />
van mikor kemény és nagyon nehéz...<br />
...de sosem adom fel."</span></i><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 13.5pt;"><br />
</span><span style="color: #999999;"><span style="background: white; font-family: "Times","serif"; font-size: 11.5pt;">Én a facebookot nézegettem, írogattam embereknek, de Oli még
mindig nézett.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="color: #999999;"><span style="background: white; font-family: "Times","serif"; font-size: 11.5pt;">Aztán megtörte a csendet.</span><span style="background: white; font-size: 11.5pt;"><br />
</span><span style="background: white; font-family: "Times","serif"; font-size: 11.5pt;">-Te most miért is nyomkodod azt a szart?- ismételte a pár
perce elhangzott szavaimat.</span><span style="background: white; font-size: 11.5pt;"><br />
</span><span style="background: white; font-family: "Times","serif"; font-size: 11.5pt;">Nem válaszoltam, csak néztem tovább a facebookot, ahol kaptam
egy üzenetet amiben ez állt:</span><span style="background: white; font-size: 11.5pt;"><br />
<i>Patocska Olivér:...</i></span></span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<i><span style="background: white; color: #666666; font-size: 11.5pt;"><br />
</span></i><i><span style="background-color: white; font-size: 11.5pt;">Rakd
le azt a telefont!!</span></i><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span><br />
<i><span style="background-color: white; font-size: 11.5pt;"><br /></span></i></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">Az üzenetet olvasva elmosolyodtam, de nem kellett engedelmeskednem a parancsának,
mivel megérkeztünk a Corvinra.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">A srácok felvitték a cuccomat, és kiderült, hogy Anikóék lakosztálya a
fiúkétól négy ajtóval arrébb van.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">Benny és én elindultunk, hogy be tudjak költözni arra a néhány napra.
Batánovics Lili nyitott ajtót, és elmondtuk neki, hogy mi a szitu. Lili
szívesen fogadott engem, és mondta, hogy maradjak minél tovább.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">-Nézzétek lányok ki fog velünk lakni?- konferált be Lili.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">Beléptem a konyhába, ahol már Anikó és egy másik lány, akit nem láttam,
mert háttal ült vacsoráztak.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">-Úr isten Leila. Komolyan itt fogsz lakni?-kérdezte Anikó és odarohant
hozzám, hogy megöleljen. </span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">A lány, aki háttal ült ledobta a villáját, és hátrafordult. Nem hiszem
el. Péterffy Lili volt. Szóval velük kell élnem egy darabig. </span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">- Te nem lakhatsz velünk- mondta felháborodtam.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">-Jaj Lili. Inkább örülnél annak, hogy velünk van. Érezd otthon magad!
Gyere megmutatom a szobád- szólalt meg Anikó lelkesen.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">A "szobám" viszonylag nagy volt, gyorsan betudtam rendezkedni.
Felvettem valami laza cuccot, és kimentem hozzájuk. </span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">-Kérsz te is?-mutatott Anikó egy tálra, ami tele volt valamilyen
tésztával.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">-Jaj nem köszi. Csinálok én magamnak.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">Míg én csináltam magamnak
kakaót, hallottam, hogy Lili motyogja, hogy milyen élet vár rá ezek után. Pedig
elhihetné, hogy semmi kedvem sincs hozzászólni.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">Elfogyasztottam az italt,
és a fürdőszobában még összeszedtem magam. </span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">Későre járt, és nagyon
fáradt voltam. Az ágyban feküdve még felnéztem facebookra, de nem emlékszem
semmi többre. Francba. Elaludtam. </span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">Csikorgás, nyikorgás,
reccsenés, sziréna. Csak ezt hallottam egész éjjel. Szemhéjamat felnyitva
meglestem a telefonomon, hogy mennyi az idő. 02:47. Az ablakon kinézve csak a
tűzoltókat és a rendőröket lehetett látni. Fák dőltek ki, az eső még most is
szakad, dörög az ég, a szél olyan erővel fúj, hogy ép eszű ember nem megy ki,
mert tuti, hogy nem marad a talajon, a fa ága karcolja az ablakomat. Néha-néha
villámlik is. Hogy tudnék vissza aludni ilyen hangzavarban? A plafont bámulva,
és a koreográfián gondolkozva tudtam elaludni. Hihetetlen vagyok. </span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">Reggel kilenckor keltem,
ami azt jelenti hogy én keltem fel a leghamarabb. Halkan kimentem a
nappaliba, </span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">ahol már a többiek kávét főztek, neteztek, röhögtek,reggeliztek. Tehát
mégsem én vagyok az első számú "korán kelő".</span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">-Nézd csak Lili!- kiabált Batánovics Lili PLilihez. -Már az egész
net rólad és Dávidról van tele, hogy összejöttetek-nevetgéltek hangosan.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">-Sziasztok-köszöntem kicsit kómásan. </span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">-Jó reggelt! Csináltunk neked is reggelit.-üdvözölt engem majdnem
mindenki. -Hogy aludtál?</span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">-Borzalmasan.-mondtam egyszerűen, de mégis minden gyűlöletet belevittem.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">-Ha a vihar miatt nem tudtál aludni, akkor nem vagy egyedül. Most
olvasta Lili, hogy egy hetes vihar vár ránk.-közölte a tényt Anikó. Erre nem
tudtam mit reagálni, szóval be battyogtam a fürdőszobába, ahol rendbe szedtem
magam. Hajamat kivasaltam, és kisminkeltem magam, ami szempilla spirálból,
tusból, és alapozóból állt. A szobámba visszatérve már csak egy laza, de mégis
melegebb ruházatot vettem fel, hogy tudjak táncolni, és hogy ne fázzak
fel. </span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_9VTPMBBsqS-W3CUMbdv9YdM58ONnqJaaIudHRlfRTtHoAUVhB5Cex78Z21DwryjupcFaxJD_DDL99Ed9oGIG87ziW9vGbP4IZDeyFHZPPS4cgDisUVlzv0jkDH_EnAS-nl9OKwceiJoS/s1600/l+(9).jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><span style="color: black; font-family: inherit;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_9VTPMBBsqS-W3CUMbdv9YdM58ONnqJaaIudHRlfRTtHoAUVhB5Cex78Z21DwryjupcFaxJD_DDL99Ed9oGIG87ziW9vGbP4IZDeyFHZPPS4cgDisUVlzv0jkDH_EnAS-nl9OKwceiJoS/s1600/l+(9).jpg" height="320" width="320" /></span></a></div>
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">-Hű milyen laza ma valaki- nézett rám elismerően Anikó. Komolyan mondom
olyan kis kedves és bájos lány. Őt csak szeretni lehet. Ha rossz kedved van, csak
rá kell nézned, és felvidulsz. Bámulatos.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">Kávéval, és vajas pirítóssal kezdtem a napom, majd a hűtőből egy palack
vizet kivettem, mikor hirtelen megszólalt Péterffy Lili:</span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">-Már megbocsáss, de ki engedte meg, hogy elvidd a cuccunkat? Azt hova
akarod vinni?- vetett rám gyilkos pillantásokat.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">- Viszem magammal a Lurdyba. Esetleg valami baj van ezzel?-kérdeztem
cinikusan.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">-Igen. Hogy az a mi vizünk, és mi fizettük ki.- kezdte felemelni a
hangját. </span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">- Hát, sajnálom, de úgy tudom, hogy a vizet ingyen kapjátok- mosolyogtam
rá, és bezárkóztam a szobámba. </span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">A táskámba beledobtam a vizet, a stábos kártyám, telefont, töltőket, és a laptopot, és
indultam is ki, mert Sziki üzent, hogy már itt a fuvar. Felkaptam
magamra a bőr dzsekim, és elköszönve a többiektől már el is húztam a csíkot.
Kilépve az ajtón megpillantottam őket, és elmosolyogtam.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">-Jó reggelt- mondtam
kedvesen.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">-Helló- köszöntek nekem
sorba.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">A kisbuszba beszállva,
beszéltük, hogy milyen nagy vihar van, és hogy az éjjel ők sem tudtak rendesen
aludni. Persze megint nagyon jó volt a hangulat ott elől a fiúknak. Nekem
mindig, megint csak hátul marad hely Oli mellett, aki nem tudom miért, de ma
reggel is kicsit "sértődött" volt. Sokak még nem tudják, de én imádok
beszélni, de nem vagyok szókimondó. Úgy gondolom, aki szókimondó az
nagyon könnyen megsérti a másikat. Tehát megtörtem a hátsó csendet, és suttogva
hozzászóltam:</span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">-Mi a bajod?</span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">-Nekem semmi. Fáradt
vagyok.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">-Aha. Értem. Figyelj!
Kitaláltam egy nagyon jó mozdulatot. Mit gondolsz?</span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;">-Mivel még nem láttam,
nem tudok semmit se gondolni- mondta hűvösen.</span><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;">
<span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-family: inherit; font-size: 11.5pt;">Nagyot sóhajtva az ablak
felé fordultam, és kipillantottam az eső cseppekkel teli ablakon. </span><br />
<span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: 15px;"><br /></span><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;"></span></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjG4qjX6qBF-m4_abm4pUOPLrUDtz2ENR4F1_9fECNYG-xuwwN3e3oX8Fgv4dZC1IdDoLCy5zOZdCXr8Bv_l2POKODmzFMlY2SfzNK9EYySD3xT3r0RhDnbQw_r5EVDJq3HNgXS-OMxZVU-/s1600/13674086181421704470.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjG4qjX6qBF-m4_abm4pUOPLrUDtz2ENR4F1_9fECNYG-xuwwN3e3oX8Fgv4dZC1IdDoLCy5zOZdCXr8Bv_l2POKODmzFMlY2SfzNK9EYySD3xT3r0RhDnbQw_r5EVDJq3HNgXS-OMxZVU-/s1600/13674086181421704470.jpg" height="212" width="320" /></a></span></span></div>
<span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: 13.5pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<span style="background-color: white; font-family: inherit;">
<span style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-size: 11.5pt; line-height: 115%;">Az út nagyon hosszúnak
tűnt, én csak az Iphonomat birizgáltam, és hallgattam a fiúk beszélgetését.
Szegények nagyon izgulnak az élő show miatt. Annyira bánt, hogy mindenki úgy néz rám, mintha valamit csináltam volna. Hiába próbálok barátkozni Szofival, ő csak lenéz. A srácok mind nagyon rendesek, és már imádom őket, de mégsem minden az igazi. Mi lehet a baja Olinak? </span></span><br />
<span style="background-color: white;"><span style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-family: inherit; font-size: 11.5pt; line-height: 115%;">A kisbuszból kiszállva megpillantottam azt a híres Lurdy házat. A fiúkkal befutottunk, hogy ne ázzunk el, és a bejáratnál rájuk néztem és megszólaltam: </span></span><br />
<span style="background-color: white;"><span style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-family: inherit; font-size: 11.5pt; line-height: 115%;">-Tudjátok merre kell menni?- kérdeztem érdeklődve, de szerintem ők se tudják még.</span></span><br />
<span style="background-color: white;"><span style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-family: inherit; font-size: 11.5pt; line-height: 115%;">-Persze! A kaja felé-mondta Olivér, akinek a szemei kopogtak az éhségtől. </span></span><br />
<span style="background-color: white;"><span style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; font-family: inherit; font-size: 11.5pt; line-height: 115%;">Kicsit bolyongva, de megtaláltuk a kis termeket, ahol folytak már a próbák. Belépve az egyikbe, már az ének tanár, és Szikora Róbert beszélgettek, énekelgettek. </span></span><br />
<span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;"><span style="font-family: inherit;">-Háhá- pillantott ránk a kedves mentor. -Hogy vagytok?- nézett végig a mosolyogva a fiúkon, aztán rajtam megakadt a szeme. -Te vagy az új tánc tanár nem?- nézett rám "komolyan".</span></span><br />
<span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;"><span style="font-family: inherit;">-Igen. Jó reggelt. Szerintem mi már találkoztunk. Szabó Leila- nyújtottam a kezem.</span></span><br />
<span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;"><span style="font-family: inherit;">- Igen, az lehetséges- vette viccesre a formát. -Szikora Róbert. Megkérhetnélek, hogy tegeződjünk? mindkettőnknek sokkal kényelmesebb lenne úgy- mosolygott még mindig, az életvidám híresség.</span></span><br />
<span style="background-color: white;"><span style="font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;"><span style="font-family: inherit;">A fiúk elkezdték a próbát, én pedig bele huppantam az egyik babzsákfotelbe, és mosolyogva néztem a papírt olvasó fiatalokat. </span></span></span><br />
<span style="background-color: white;"><span style="font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;"><span style="font-family: inherit;">A táskámból kihúztam a laptopot, hogy ötleteket meríthessek a táncukra. Ajtó nyitásra lettem figyelmes, de csak az angol tanár volt, aki egy tálca forró csokival lepett meg minket. Az üveg asztalon gőzölgő poharakat megpillantotta Oli is, akinek rögtön felcsillantak a szemei, de szegény nem tudta megkóstolni.</span></span></span><br />
<span style="background-color: white;"><span style="font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;"><span style="font-family: inherit;">- Olivér! Te még tartozol nekem egy angol szöveg olvasással- mondta szigorúan a tanár, és a fejével az ajtó felé biccentett.</span></span></span><br />
<span style="background-color: white;"><span style="font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;"><span style="font-family: inherit;">Míg Olivér és Erika (az angol tanár, végre megtudtam a nevét) kinn olvasták a dalszöveget, addig én magamra terítettem egy pokrócot, és szürcsölgettem a meleg italt. Nem több mint három perc múlva Oli egyedül tért vissza, és mosolyogva nézte az utolsó bögre finomságot.</span></span></span><br />
<span style="background-color: white;"><span style="font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;"><span style="font-family: inherit;">- Kezdhetjük srácok?- kérdezte Robi, a fiúktól.</span></span></span><br />
<span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">- Persze- mondták egyszerre, nyűgösen.</span><br />
<span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;">Elkezdték a zenélést, Robi minden zenei titokba beavatta őket. Már minden tökéletes volt, eltalálták a közös hangot, együtt működtek, mindenbe belementek. Én is kitaláltam a tökéletes, és végleges mozdulatot. nagyon jó hangulat alakult ki, sokat hülyültünk, vicceket regéltünk meg ilyenek. Egyszer csak ajtó nyikorgásra lettünk figyelmesek. Mindannyian oda szegeztük tekintetünket, és kíváncsian vártuk, hogy ki nyit be...</span><br />
<span style="background-color: white; font-size: 15px; line-height: 17.633333206176758px;"><br /></span>Hope http://www.blogger.com/profile/01683051094771284696noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-2520557548503009592.post-20537360880828958952014-01-18T08:42:00.001-08:002014-01-28T06:18:07.602-08:00Szedd össze magad!Szégyellem magam, amiért már több, mint egy hete nem voltam.<br />
<div>
Viszont, új Design van... Remélem tetszik!!! ♥♥♥</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAMpbx4hB35Ja3H98Ws90Q8qE_sHTkzAeiQBblmTfA_g_kkju5cVuWMxVH8ZwYLeGifYVfLRU_eOlJIzrwBSXQsXqDzjWULP842uAuxb0Q38NrQECdrWS1i3YRV09hRqnjw5K-R34VvCY9/s1600/Teljes+k%C3%A9perny%C5%91+r%C3%B6gz%C3%ADt%C3%A9se+2014.01.18.+173804.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAMpbx4hB35Ja3H98Ws90Q8qE_sHTkzAeiQBblmTfA_g_kkju5cVuWMxVH8ZwYLeGifYVfLRU_eOlJIzrwBSXQsXqDzjWULP842uAuxb0Q38NrQECdrWS1i3YRV09hRqnjw5K-R34VvCY9/s1600/Teljes+k%C3%A9perny%C5%91+r%C3%B6gz%C3%ADt%C3%A9se+2014.01.18.+173804.jpg" height="200" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
Kaptam egy kritikát, szerintem elég jó:<br />
<a href="http://viiisblogdesign.blogspot.hu/2014/01/kritika-i-hope.html">Viii's Blogdesign: Kritika: I hope...</a></div>
Hope http://www.blogger.com/profile/01683051094771284696noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2520557548503009592.post-7604128096641210832014-01-06T08:21:00.000-08:002014-01-28T06:17:59.567-08:00ElérhetőségSziasztok!! Bocsánat, hogy tegnap nem hoztam új részt, de tanulnom kellett. Még a mai nap is necces, hogy fel tudom-e rakni a a kövi részt...<br />
Helyette hoztam a srácok elérhetőségeit.. :)<br />
<br />
Olivér Facebook: <a href="https://www.facebook.com/opatocska?fref=ts">Oliver Patocska</a><br />
Ya Ou Facebook: <a href="https://www.facebook.com/feng.yaou?fref=ts">Ya Ou Feng</a><br />
Benny Facebook: <a href="https://www.facebook.com/bence.vavra.7?fref=ts">Vavra Bence</a><br />
Sziki Facebook: <a href="https://www.facebook.com/peter.szikszai.90?ref=ts&fref=ts">Peter Szikszai</a><br />
Bytheway Facebook oldala: <a href="https://www.facebook.com/pages/ByTheWay/676031979076412?fref=ts">ByTheWay</a><br />
Bytheway Ask.Fm: <a href="http://ask.fm/TheByTheWay">ByTheWay Zenekar | ask.fm/TheByTheWay</a><br />
Bytheway Twitter: <a href="https://twitter.com/TheByTheWay">ByTheWay (TheByTheWay) a Twitteren</a><br />
<br />
(katt a névre)Hope http://www.blogger.com/profile/01683051094771284696noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2520557548503009592.post-23239393712881427002014-01-04T03:29:00.002-08:002014-01-28T06:17:44.783-08:003. rész<b>Hahi :3 Kicsit korábban, de meghoztam az új részt. Remélem tetszeni fog! SOK SOK FELIRATKOZÓT SZERETNÉK ♥</b><br />
<b>Puszii: Virág</b><br />
<b>xoxo</b><br />
<b><br /></b>
<span style="background-color: white; color: #666666;"><span style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;">Olivérhez kirohantam, és a nyakába ugortam.</span><br style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;" /><span style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;">-Megvan?- mosolygott kedvesen.</span><br style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;" /><span style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;">-Igen.</span><br style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;" /><span style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;">-Ügyes vagy.</span><br style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;" /><span style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;">-Figyelj- néztem rá komolyan- mondanom kell valamit...</span></span><br />
<span style="background-color: #f2eaea; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;"><br /></span>
<span style="background-color: #f2eaea; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;"><br /></span>
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="font-size: 15px; line-height: 21px;">-Éhes vagyok-mondtam, és kitört belőlünk a nevetés.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="font-size: 15px; line-height: 21px;">-Gyere menjünk a büfébe.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="font-size: 15px; line-height: 21px;">Nagyon hosszú sor állt a büfénél, de kénytelenek voltunk kivárni a sorunkat. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="font-size: 15px; line-height: 21px;">-Sziasztok- mondta a büfés nő. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="font-size: 15px; line-height: 21px;">-Helló! szeretnék kérni egy csokis-epres muffint, joghurtot, és egy kávét. Te kérsz valamit?-néztem rá Olira.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="font-size: 15px; line-height: 21px;">-Ö ja, igen. A szokásosat kérem és egy kólát.-mondta a büfés nőnek. </span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="font-size: 15px; line-height: 21px;">Én megkaptam amit rendeltem, és gyorsan előre mentem, hogy lefoglaljam az utolsó szabad asztalt. Olivér tejbegrízzel, és kólával a kezében jelent meg mellettem.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="font-size: 15px; line-height: 21px;">-Ezt nem hiszem el- kezdtem el nevetni.</span></span><br />
<span style="font-family: Times New Roman, Times, FreeSerif, serif;"><span style="font-size: 15px; line-height: 21px;">-Most mért? Teljesen jó. Kérsz belőle?-evett bele a fehér kajába.</span></span><br />
-Vágod, hogy holnaptól kezdve én már a tanárotok leszek?-tértem el a témától.<br />
-Mert most nem az vagy?- nézett rám "komolyan".<br />
-De, csak...-gondolkoztam el.-De.<br />
-Na mi van veletek?-érkezett meg Ya ou, és a Bytheway többi tagja.<br />
-Semmi különös.<br />
-Mikor indulunk haza?- kérdezte Oli fáradtan, és befejezte az evést.<br />
-Hát még valami papír munkát intéznünk kell, aztán indulhatunk.-mondta Benny hivatalosan. -Kábé háromnegyed óra.<br />
Sziki már hívta is a kisbuszt, ami hazaviszi őket a Corvinra.<br />
Én otthagytam a fiúkat, és elindultam az öltözőjükbe a táskámért. Egyenlőre nincs hol laknom. Mivel innen jár egy busz Dávid lakásáig, ezért azt megvárom, összepakolom a cuccom, és indulok a semmibe.<br />
A telefonomon ki kerestem, hogy mikor megy a következő járat. 50 perc. De jó.<br />
Az egyik fő szerkesztővel találkoztam, aki engem keresett, hogy a portán megkapjam a saját névre szóló stáb kártyámat, és hogy aláírjak valami szerződést. Őszintén szólva mindent elszoktam olvasni ilyen aláírásos dolgoknál, de most nem volt kedvem ehhez. Aláírtam, megkaptam a kártyám, és meglepetésemre találkoztam Dáviddal és az új barátnőjével, Péterffy Lilivel akiket éppen fotózott egy riporter.<br />
-Gratulálok-mondtam gúnyosan miután vége lett a kisebb fotózkodásuknak.-Csak nehogy ez is egy három hónapos kapcsolat legyen, mint amilyen a milyenk volt.<br />
-Nem lesz nyugi- nézett rám Lili utálkozó szemekkel.<br />
-Hé baby, a milyenk csak másfél hónapig tartott. Utána már csak kellett valaki, akin levezethettem a napi stresszemet- mondta röhögve Dávid, és megcsókolta Lilit. -Ja és ma már ne lássam a cuccaidat a házamban, különben kidobom az utcára az összes göncödet.<br />
-Nem fogod.-nyugtattam meg.<br />
Hamar véget ért a beszélgetésünk, mivel Liliért, és a többi lányért jött a kocsi, hogy elvigye őket a Corvinra, de kisebb vita támadt, hogy majd Dávid miért nem mehet velük.<br />
Még bóklásztam egy kicsit a székházban, és szembejött velem az Iphoneját nyomogató Szofi.<br />
-Szia. próbáltm kedves lenni vele.<br />
-Mi van már megint?- nézett rám idegesen.<br />
-Semmi csak gondoltam hogy mi...<br />
-Jaj te csak ne gondolj semmit-szakított félbe, meg sem várva a mondandóm végét.<br />
-Oké. De kérdezhetek valamit?<br />
-Nagyon gyorsan.<br />
-Te mikor dolgozol?<br />
-Minden nap- mondta úgy, minta ez annyira egyértelmű lenne.<br />
-Jó csak mert egyeztetnünk kéne a táncosok ruháit.<br />
-A megfelelő ruhát fogják kapni ne izgulj.<br />
-De...<br />
És elhúzta a csíkot. Meg se hallgatott. Vajon mi lehet a baja? Minek is erőltetem azt, hogy mi barátok legyünk. Inkább békén hagyom őt.<br />
Kimentem az utcára, mert eltelt az idő. 10 perc, és indul a busz.A pénztárcámat kerestem a sötétben, mikor az egyik kocsinak a lámpája belevilágított a szemembe.<br />
Ya ou szállt ki, és kérdezte, hogy hova tartok.<br />
- Először is a volt barátom, Dávid házába, hogy elvigyem a cuccaimat, utána pedig az utcára csövezni.<br />
-Most komolyan? Nincs hol laknod?- érdeklődött Ya ou.<br />
-Kinek nincs hol laknia?- húzta le az ablakot Benny is.<br />
-Nekem.<br />
-Mondanám, hogy gyere hozzánk lakni, de nem hinném, hogy négy fiúval egy házban ellennél.- kezdett viccelődni Ya Ou.<br />
-Ya ou! Ne viccelődj már! Figyelj. Tudunk egy jó szállást a Corvinon. Eckert Anikóékkal lennél. Biztos szívesen fogadnak, meg már biztos találkoztatok is. Reggel meg jönnél velünk a Lurdyba. Most eldobunk a kameráshoz, aztán jösz velünk tovább. Oké?<br />
- Komolyan? Köszönöm szépen.<br />
Beszálltam hátulra, ahol egyedül Oli ült, és az arcát a telefonja világította meg. Köszöntem mindenkinek, és elmondtam a sofőrnek, hogy hova kéne engem elvinni. Indultunk.<br />
Elől a fiúk nagyon nevettek valamin, de mi hátul csendben utaztunk tovább.<br />
Öt perc alatt odaértünk az exem lakásához, és olyan rendesek voltak a srácok. Mondták, hogy pakoljak össze mindent nyugodtan, nem kell sietni.<br />
Elfordítottam a kulcsot a zárba, és beléptem az ajtón. Szembe velem a kanapén Dávid ült, és bele-bele kortyolt egy pohár borba.<br />
-Hát veled meg mi van? Csak nem elhagyott a tökéletes Lilikéd?- kérdeztem kicsit bunkón.<br />
-Csak szeretnéd.<br />
-Bunkó paraszt- vágtam hozzá a durva szavakat.<br />
Bementem a hálóba, ahol már minden ruhámat ledobált a földre. Összehajtottam az összeset, elraktam a laptopot, a töltőket, és mindent, ami hozzám tartozik és össze cipzároztam a két bőröndömet. Kimentem az nappaliba, hozzávágtam a kulcs csomót, amit még akkor adott, mikor összeköltöztünk, és becsaptam a bejárati ajtaját. A liftből kiszállva rohantam a kisbuszba, ahol már a sofőr kint várt engem. A csomagjaimat bepakolta a kocsiba, és én beszálltam hátulra. A fiúk nagyon nevettek valamin megint.<br />
-Halii- köszöntem lihegve.<br />
Mindenki köszönt, csak Olivér nem.<br />
-Na jó. Mi a bajod?-kérdeztem, mikor már idegesített, hogy csak a telefonját nyomkodja, és hallgat.<br />
-Semmi.<br />
-De van, mert se köszönni nem tudsz, se beszélni. Csak nyomogatod azt a szart- böktem idegesen a telefonja felé.<br />
Nem értem, hogy mi van Olivérrel. Lehet, hogy megbántottam? Basszus.<br />
Olivér felém fordult, és elrakta a telefonját.<br />
-Tessék. Beszélgessünk. Elraktam ezt a "szart".<br />
- Csak annyit akarok tudni, hogy miért vagy ilyen- emeltem fel a hangom.<br />
-Miért mentél el szó nélkül a büféből?<br />
-Mert eszembe jutott valami fontos. De ne kötekedj már velem.- fordultam el, és elővettem a telefonomat.<br />
Tudtam, hogy Olivér még mindig engem néz. Kezdett kicsit kínos lenni. Elől a fiúk nevettek, hangosan beszéltek, és Benny meg tanulta a dalt, amit szombaton énekelni fognak. Jó kisfiú.<br />
Én a facebookot nézegettem, írogattam embereknek, de Oli még mindig nézet.<br />
Aztán megtörte a csendet.<br />
-Te most miért is nyomkodod azt a szart?- ismételte a pár perce elhangzott szavaimat.<br />
Nem válaszoltam, csak néztem tovább a facebookot, ahol kaptam egy üzenetet amiben ez állt:<br />
<i>Patocska Olivér:...</i>Hope http://www.blogger.com/profile/01683051094771284696noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2520557548503009592.post-62381454839659030602014-01-03T08:53:00.002-08:002014-04-21T08:07:03.479-07:002. rész<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;">
<span style="line-height: 18px;"><span style="color: #444444;"><span style="background-color: white;"><b>Sziasztook! :) Meghoztam a következő rész. Nos mivel hamarosan vége a szünetnek, és jön a fantasztikus iskola, ezért ugye nekem is kevesebb időm lesz írni. Tehát arra gondoltam, hogy minden pénteken, és vasárnap kirakok egy új rész. De ha lesz időm, megígérem, hogy próbálok gyakrabban írni. Remélem tetszeni fog ez a rész. Jó olvasást!. :3 </b></span></span></span><br />
<span style="line-height: 18px;"><span style="color: #444444;"><span style="background-color: white;"><b>Puszi: Virág</b></span></span></span><br />
<span style="line-height: 18px;"><span style="color: #444444;"><span style="background-color: white;"><b>xoxo</b></span></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;">
<span style="line-height: 18px;"><span style="color: #444444;"><b style="background-color: white;"><br /></b></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;">
<span style="line-height: 18px;"><span style="background-color: white; color: #666666;">Végig futottam a szememmel, hogy a csapatokba kik tartoznak. A Bytheway maradt hátra. </span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;">
<span style="line-height: 18px;"><span style="background-color: white; color: #666666;">Ya ou Feng Ferenc, Szikszai Péter, Vavra Bence és Patocska Olivér... Az utolsó nevet elolvastam vagy ötször, mire fel fogtam,hogy tényleg ő az.... </span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;">
<span style="line-height: 18px;"><span style="background-color: white; color: #444444;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">Olivér. Olivér az ovis társam volt, és utána pedig alsó tagozatban két évig osztály társak voltunk, csak engem a szüleim elvittek egy másik suliba. Úr isten. Nem hittem volna, hogy valaha találkozhatok még vele. Újra megtámadtam a folyosót, és elkezdtem keresni a Bytheway öltözőjét. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">- Elnézést! Bocsánat tudna nekem segíteni?- jött velem szembe egy stábos férfi.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">- Bocs most nagyon sietek- futott el. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">Ah remek. még körülbelül 10 percet kerestem, miután sikerrel jártam. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">Bekopogtam az ajtón, vártam egy kicsit hogy szóljanak valamit, de semmit nem hallottam. A szívem már annyira dobogott, hogy szinte kiesett. Benyitottam, és ott volt a négy srác. Az egyik ült a tükör előtt, másik egy lapot olvasott a kanapén, a harmadik a földön ült és a telefonján nyomkodta, és az utolsó srác csak járkált fel-alá és énekelgetett, csettintgetett. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">- Öö. Sziasztok. Ti vagytok a Bytheway?- álltam meg az ajtóban.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">Minden szem rám szegeződött. És a földön megpillantottam azt a szőke fiút, aki néhány órája még a tejbegrízét ette.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">- Ja mi vagyunk- álltak fel mindannyian.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">-Jaj de jó. örülök nektek. Nos az van, hogy én leszek a tánc tanárotok, és koreográfusotok. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">-Komolyan?- nézett rám egy kicsit barnásabb bőrű, de nagyon helyes srác.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">-Igen. Szabó Leila vagyok. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">-Vavra Bence Benny- jött oda hozzám egy magas, aranyos fiú.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">-Hűha. Ti aztán magasak vagytok- állapítottam meg.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">- Szikszai Péter- nyújtotta a kezét. -De megkérhetnélek, hogy Szikinek hívj?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">-Persze. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">-Én Ya Ou Feng vagyok, de kérlek szólíts Ya Ou-nak. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px; line-height: 21px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">-És Ferenc- ordította be a szöszi, akinek még nem tudom a nevét, de van sejtésem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">Ya ou lehajtotta a fejét és ismét megszólalt:</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">-Igen és Ferenct. Az a másik nevem. De azt utálom, Szóval maradok Ya ou. Kiskoromban hívtak így mert...- gondolkozott el Ya ou.- Mert kiskoromban hívtak így.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">- Mi már találkoztunk, de azért bemutatkozom. Patocska Olivér- közeledett felém Olivér.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">- Mi már ismerjük egymást. Nem tudom, hogy mennyire emlékszel rám, de ovis társak voltunk. Meg osztály társak 2 évig.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">-Valami rémlik. Ha te voltál az a lány, akinek mindig húzogattuk a haját, akkor emlékszem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">- Igen. Én voltam- nevettem kínosan. És hosszan megöleltük egymást. Már oviban nagyon jó "haverok" voltunk, szóval ez nem nagyon jelentett semmit. Nyílt az ajtó, és egy biztonsági őr jelent meg, mögüle meg kilépett egy lány.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">- Köszönöm- nézett a biztonsági őrre.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">A lány belépett az öltözőbe, ledobta a táskáját a földre, és megpillantott engem, és Olivért, ahogy megöleljük egymást.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">-Khm. Sziasztok-köszönt feltűnést keltően. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">Én eltoltam magamtól Olivért, mert már kínos volt a helyzet.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">- Ági. Szia- köszönt Olivér Áginak, és egy csókkal üdvözölte. nyilván a barátnője.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">- Nem is tudtam, hogy a rajongókat be engedik az öltözőbe. Adtál neki autogram kártyát?- kérdezte kedvesen?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">-Koreográfus vagyok- mondtam, a félreértést elkerülve.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 15px;">
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">-Á értem. Én Ági vagyok. Olivér barátnője- üdvözölt.</span><br />
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">Míg Oli és Ági kettesben beszélgettek, addig engem a fiúk kínálgattak mindenféle kajával.</span><br />
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">-Nem. tényleg nem kérek semmit.</span><br />
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">Néha néha rápillantottam Olivérre, de csak annyit láttam, hogy Ági szinte mindjárt sír. Távozása után úgy becsapta az ajtót, hogy a biztonsági őr meg is kérdezte, hogy minden rendben van-e.</span><br />
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">-Ez meg mi volt?-kérdezte Benny. </span><br />
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">-Semmi. Csak megsértődött. Hiába próbálom menteni a kapcsolatot, és mondom, hogy költözzünk össze újra.</span><br />
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">- Ilyenek a nők- mondta Sziki, és megveregette Oli vállát.</span><br />
<span style="background-color: white; line-height: 18px;">-Hé!- mondtam. - Én is az vagyok. És a nőket nem kell bántani. Amit tesznek, azt okkal csinálják- próbáltam védeni a saját nememet. </span><br />
<span style="background-color: white;">- Am Leila?-kezdett neki Ya Ou a mondandójának. Ha itt dolgozol, nem kéne, hogy neked is legyen egy Stábos kártyád?</span><br />
<span style="background-color: white;">- De van. Itt a táskámba.-ütögettem meg a fekete zsákot.-Csak addig nem akartam a nyakamba rakni, míg nem volt biztos, hogy itt dolgozok.</span><br />
<span style="background-color: white;">Nyúltam be a táskába, de nem volt ott.- arcom lefehéredett ijedtembe.</span><br />
<span style="background-color: white;">-Úr isten- mondtam, és szerintem az arcom kezdett fehéredni.</span><br />
<span style="background-color: white;">-Mi a baj?-néztek rám.</span><br />
<span style="background-color: white;">-Nincs meg. A mai nap egy kész káosz. El aludtam, nem hoztam el a táncos cipőm, a barátom megcsal, kirak a lakásból, nincs hol laknom, és most meg ez.</span><br />
<span style="background-color: white;">- Segítsünk megkeresni?- kérdezte Ya ou.</span><br />
<span style="background-color: white;">- Megtennétek?- néztem rájuk könnyesen.</span><br />
<span style="background-color: white;">-Alap.- bólogatott Sziki és Benny.</span><br />
<span style="background-color: white;">Kimentünk a folyosóra, ahol a srácokat megtámadták a rajongók, és a stábosok.</span><br />
<span style="background-color: white;">-Boys- ordított egy nő a folyosó végéről.</span><br />
<span style="background-color: white;">Megfordultunk, én meg behúzott nyakkal féltem, hogy már ez a nő rájött, hogy mit hagytam el.</span><br />
<span style="background-color: white;">-Igen? kérdezték kórusban.</span><br />
<span style="background-color: white;">- A jövőheti első előadásról van szó. Hallottam, hogy angol dalt fogtok énekelni, és vala melyikőtöknek nem túl jó az angolja. Ki is az.</span><br />
<span style="background-color: white;">Benny óvatosan felrakta a kezét, ugyanis ő a kiejtéssel bajban van.</span><br />
<span style="background-color: white;">Na gyertek akkor, mert most szabad vagyok. Aztán nem foglalkozok veletek, mert nem csak ti vagytok a versenyben.</span><br />
<span style="background-color: white;">-Basszus-suttogtam, és mindannyian rám néztek.</span><br />
<span style="background-color: white;">-Elnézést tanár nő! Én maradhatok? úgyis Londonban éltem, meg minden, és az angolom is perfekt.</span><br />
<span style="background-color: white;">-Azt tudom Olivér. Menj csak a barátnőddel, de majd még szeretném, ha elolvasnád a dalszöveget, hogy biztos legyek benne.</span><br />
<span style="background-color: white;">Barát nő? Én? Annyira elpirultam, hogy alig bírtam rájuk nézni.</span><br />
<span style="background-color: white;">Mivel a többieket elvitte az angoltanár, ezért én Olival kettesben maradtam.</span><br />
<span style="background-color: white;">- Most merre?- kérdezte.</span><br />
<span style="background-color: white;">Én csak megvontam a vállam, és elkezdtem futni a színpad fele. És kedves lányok, sose fussatok magassarkúban, mert a végén biztos, hogy eltaknyoltok. mint én.</span><br />
<span style="background-color: white;">Velem nem is az volt a baj, hogy nem bírok magassarkúban futni, hanem az, hogy nem láttam egy lépcsőt, és konkrétan ráestem a kezemre.</span><br />
<span style="background-color: white;">Olivér hamar odafutott hozzám, de én csak lehajtott fejjel próbáltam nem ránézni.</span><br />
<span style="background-color: white;">-Megvagy?-kérdezte Oli aggódó hangon.</span><br />
<span style="background-color: white;">-Persze-szipogtam. Menjünk keressük azt a stábos kártyát- álltam fel a hideg kőről.</span><br />
<span style="background-color: white;">Olivér folyton rám nézett, és elég ciki volt, hogy sírva látott.</span><br />
<span style="background-color: white;">A színpadra felérve, már eltűnt a szememről a piros szín, és bátran mertem emberek elé menni.</span><br />
<span style="background-color: white;">-Patocska Olivér drága.-szólt az egyik szerkesztő, aki már messziről kiszúrta Olit.-A versenyzők még nem jöhetnek be.</span><br />
<span style="background-color: white;">Olivér kiment, leült ismét egy hangfalra. A színpadot végig jártam, és meg is találtam az egyik függöny mögött.</span><br />
<span style="background-color: white;">-Leila. Hogy állsz a csapatokkal?</span><br />
<span style="background-color: white;">- Eddig csak a Bythewayről tudom, hogy mit fog énekelni. Meg beszélnem kéne a táncosokkal is. Itt vannak még?</span><br />
<span style="background-color: white;">-Ma csak 2-ig voltak.</span><br />
<span style="background-color: white;">-Ó. Akkor holnap.</span><br />
<span style="background-color: white;">Olivérhez kirohantam, és a nyakába ugortam.</span><br />
<span style="background-color: white;">-Megvan?- mosolygott kedvesen.</span><br />
<span style="background-color: white;">-Igen.</span><br />
<span style="background-color: white;">-Ügyes vagy.</span><br />
<span style="background-color: white;">-Figyelj- néztem rá komolyan- mondanom kell valamit...</span></div>
Hope http://www.blogger.com/profile/01683051094771284696noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2520557548503009592.post-82792044762868510992014-01-02T14:23:00.004-08:002014-04-21T07:52:04.896-07:001. rész<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;"><b>Itt is lenne az első rész... REMÉLEM MINDENKINEK ELNYERI TETSZÉSÉT ♥ Remélem sokan felfogtok majd iratkozni, és sok megjegyzést írtok majd :*</b></span><br />
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;"><b>Virág</b></span><br />
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;"><b>xoxo</b></span><br />
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;">Öt perce keltem, és mit ne mondjak elég fáradt vagyok. Dávid még alszik mellettem.</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;">Dávidról,
a barátomról azt kell tudni, hogy ő az RTL székházban dolgozik, stábosként,
kamerásként. Ma bevisz a székházba, mert felvesznek új koreográfust és tánc tanárt. És hát én jelentkeztem, mert eleve szerettem volna valahol dolgozni, és pláne az RTL székházban. Dávid fel kelt , és egy puszit nyomott az arcomra. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;">- Mennyi az idő?- ásított egy nagyot.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;">- 08:45</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;">- Mennyi? Mondtam, hogy kilencre bent kell lennünk, és hogy kelts fel.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;">- Jól van na. Ne ordítsd le a fejem. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;">- Na menjél öltözni 2 percet kapsz.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">Vajon mi ütött Dávidba? Sose szokott így viselkedni. Tudja, hogy ez a nap nekem nagyon fontos, és hogy gyakorolnom kéne még egy két lépést, de nem. Mi van vele? Tegnap is tiszta ideges volt.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">Szóval felvettem egy vastagabb pulcsit és egy cica nadrágot. A hajamat simán összefogtam.</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh0eLGnYHb_asEaV2NdYM7hlG3e6NkbY-o7cMmcMbiA_L-iv-WA3ienfuOZLPawoWAdXb6rQFemsUbXoDgL4MMPjDf73sdP2o564syO7QWEI1QNIOBB3lFRvL5n_njm1rvFeiNfL6JNSYtm/s1600/l+(8).jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh0eLGnYHb_asEaV2NdYM7hlG3e6NkbY-o7cMmcMbiA_L-iv-WA3ienfuOZLPawoWAdXb6rQFemsUbXoDgL4MMPjDf73sdP2o564syO7QWEI1QNIOBB3lFRvL5n_njm1rvFeiNfL6JNSYtm/s200/l+(8).jpg" height="200" width="200" /></a></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;"> Csak a taxiban vettem észre, hogy a nagy sietségben otthon hagytam a zacskót, amiben volt az tánccipőm. Pompás.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">Az RTL székház portáján Dávid szólt, hogy vele vagyok, és hogy adjanak nekem Stábos kártyát, amivel ki be járkálhatok. Átnyújtotta az egyébként nagyon kedves portás. Mivel otthon már nem volt lehetőségem elmenni a mosdóba, ezért Dávidtól meg akartam kérdezni, hogy merre van a mosdó, de ő sehol se volt. Érdekes. Hát elindultam valamerre. Lementem a lépcsőn, és megtaláltam a büfét. Ott vettem magamnak kávét, és egy müzli szeletet. Végül a mosdót is sikeresen megtaláltam. Hála az égnek. Beléptem az X-faktor színfalai mögé. Egy hosszú folyosó. Ennyi. És sok ajtó. 3 percem volt megtalálni a színpadot, ahol kezdődött a meghallgatás. A folyosó végén találtam egy embert, aki talán hajlandó el mondani, hogy hol is van az a fantasztikus színpad. Egy magas, szőke hajú srác volt, aki egy hangfalon ült, és ette a tejbegrízét.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">- Szia-köszöntem neki "átlagosan".</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">- Heló- mondta elképesztő hangon.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">- Tudnál segíteni? A színpadot keresem.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">- Persze. Gyere velem. Én nem mehetek be, mer' valami meghallgatás van. Gondolom te is oda tartasz- nézett végig rajtam.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">- Igen oda. Köszi.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">Befutottam a kis helyiségbe, ami nem is volt olyan kicsi, mert ez maga a színpad volt. Igaz, a nézőtér nem volt akkora, mint amekkorának tavaly láttam az X-faktorba, de ez is megtette. Ott volt a négy mentor asztala és úr isten. Hihetetlen, hogy itt vagyok.Még csodálkoztam volna egy darabig, de hirtelen megpillantottam, hogy mindenki engem figyel.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">-Jó napot- mosolyogtam kínosan.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">- Szia. Nyílván te vagy az egyik bátor jelentkező- mondta egyik lány gúnyosan, és oda jött hozzám. - A nevem Szofi én vagyok itt az egyik Stylist- nyújtott kezet, és felemelt szemöldökkel figyelt engem.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">- Szabó Leila-viszonoztam a kéz nyújtást.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">- Ezek az emberek, akiket itt látsz, mind nézni fognak téged- mondta unottan. Körbe néztem, és megakadt a szemem a nézőtéren. Ott ült az összes táncos, akik nevettek valamin. Remélem nem rajtam.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">-Amúgy ebben fogsz táncolni?- nézett a magassarkúmra.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">-Nem. Majd leveszem- mondtam visszafogottan. Egyébként az egyik táncos lány kölcsön adta a cipőjét, szóval nem kellett a csíkos zoknimba táncolni. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">Miután mindenkivel megismerkedtem megszólalt az egyik tánc tanár. Kicsit izgultam, mert kettő zenére kell táncolnom. Egy lassú és egy gyors.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">- Na akkor kezdhetjük!!</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">Miután meghallgattuk a zenéket, én rögtön átgondoltam a lépéseket. Szerencsére, csak öt jelentkező volt, szóval nem kellett olyan sokat izgulni. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">Húzással állapították meg, hogy ki kezdjen. Engem húzták ki. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">Teljesen beleéltem magam mindkét dalba, és amikor az utolsó dallam is elhangzott, kinyitottam a szemem, és egy nagyot sóhajtottam. Körbenéztem, és mindenki engem nézett. Először féltem, hogy mi lehet a baj, de aztán hátulról megindult a taps, és fütty vihar. Mosolyogva néztem mindenkire. Sokan egymásra néztek és bólogattak, szinte mindenkinek tetszett. Szofi összefont kézzel állt, és nézett. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">L</span><span style="line-height: 18px;">ementem a színpadról, és beleittam a vizembe. Mikor mindenki letáncolta amit kellett, 5 perc után kiderült az eredmény. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">Az egyik lány bekerült a táncosok közé, engem meg odahívott az egyik szerkesztő.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">-Leila! Nagyon tehetséges vagy, és látjuk rajtad, hogy örömmel csinálod, ezért arra gondoltunk, hogy te leszel a negyedik tánc tanár és koreográfus. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">- Úr isten! Köszönöm!!!- megöleltem a nőt, és gyorsan folytattam.-Dávidot nem látta valahol?- kérdezte szinte könnyezve az örömtől. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">- A kamerást? De. Most ült le a leghátsó sorba jobb oldalt. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">- Köszönöm!</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">Gyorsan felszaladtam, de amit láttam, az nem volt semmi. Nem hittem a szememnek. Dávid ölében egy lány ült, és ott puszilgatták egymást.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">- Dávid?- néztem rá, hogy biztos ő az én Dávidom. De sajnos ő volt. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">-Szia-mondta nevetve.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">-Mi az hogy szia? Csak szimplán ennyit tudsz mondani? </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">-Mért mit kéne még mondanom?</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">- Jaj igazad van semmit. Ha neked ennyit jelentett az a három hónap akkor oké.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">- Nekem sose jelentett többet.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">-Akkor ezért voltál ilyen bunkó reggel. Mióta tart a kis kapcsolatotok?- próbáltam gúnyos lenni.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">- Két hónapja.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">-Úr isten-suttogtam, és sírva futottam le a lépcsőn.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">-A cuccaidat ne felejtsd elvinni a házamból ordította utánam. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">Kimentem a mosdóba, és megpróbáltam megnyugodni. végül is gondolhattam volna, hogy ez lesz. Hiszen ez a fiú eddig mindenkit átvert. És mondta is a kapcsolatunk kezdetén, hogy ez egy elég rövid kapcsolat lesz úgy érzi. Na jó. egy ilyen barom miatt nem sírok. Rendbe tettem magam, és visszamentem a színpadra. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">Ott volt a négy koreográfus, és a fő szerkesztő. Mind rám vártak. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">-Bocsánat- szólaltam meg rekedtes hangon.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">- Ezen a lapon van rajta, hogy kikkel fogtok majd foglalkozni a hetekben. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">A szememmel végig futottam a sorokat. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">A csapatokat kaptam. Kimentem az aulába, ahol kicsit magamban lehettem, és elolvastam a csapat neveket.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">Fat Phoenix, Mdc, és a Bytheway. Mentoruk: Szikora Róbert.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">Végig futottam a szememmel, hogy a csapatokba kik tartoznak. A Bytheway maradt hátra. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 18px;">Ya ou Feng Ferenc, Szikszai Péter, Vavra Bence és Patocska Olivér... Az utolsó nevet elolvastam vagy ötször, mire fel fogtam,hogy tényleg ő az.... </span></div>
Hope http://www.blogger.com/profile/01683051094771284696noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2520557548503009592.post-41930444612062966312014-01-02T08:26:00.000-08:002014-03-15T06:32:28.560-07:00SzereplőkSzabó Leila:<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiu-N0Lf6O-3J2ZmOnujAL6dpoUI8MJctJDhohEBrCGvHjy5wd7n71-EQF5wMa3mTBVgcPv75qRbCOPo16gEHyO2s2-LjVXHg77cYyahUPtL5K_DwLVPk8sVL5oofk-qiHpmooz1KKiB4ca/s1600/pizap.com13948888438341.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiu-N0Lf6O-3J2ZmOnujAL6dpoUI8MJctJDhohEBrCGvHjy5wd7n71-EQF5wMa3mTBVgcPv75qRbCOPo16gEHyO2s2-LjVXHg77cYyahUPtL5K_DwLVPk8sVL5oofk-qiHpmooz1KKiB4ca/s1600/pizap.com13948888438341.jpg" height="240" width="320" /></a></div>
<br />
Egy 20 éves gyönyörű lány. Régen nagyon szerény volt, de mióta elkezdett táncolni, nagyon sokat javult az önbizalma. Stílusa miatt, és szőke haja miatt az összes fiú róla álmodik. Három hónap után a szerelme elhagyja őt, amitől Leila szíve összetörik. Az X-faktor lehet az utolsó esélye. Új barátok, új szerelem, új kezdet. Az RTL székház egy új barát nőt adott neki ajándékként, Szofit. Később az RTL székházban dolgozik koreográfus, és tánc tanárként. Leila egy vicces aranyos lány, aki imád beszélni, de a gyenge pontja, hogy hamar zavarba jön.<br />
<br />
<br />
<br />
Kiss Szofi:<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgndZlDXeBwCQaf9bq9KQ1UwldJAz_7bzlfklcbnlcs4pcKHxaEup_zs1UrCX_qEyVgtoaMBEW3fnp8DeO0hujNXi-e7E69mVMnofSK2yEcYOmQHUVAPSv3GnEZRLzfICt_6qOBc7S8Wh1z/s1600/pizap.com13948890659412.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgndZlDXeBwCQaf9bq9KQ1UwldJAz_7bzlfklcbnlcs4pcKHxaEup_zs1UrCX_qEyVgtoaMBEW3fnp8DeO0hujNXi-e7E69mVMnofSK2yEcYOmQHUVAPSv3GnEZRLzfICt_6qOBc7S8Wh1z/s1600/pizap.com13948890659412.jpg" height="240" width="320" /></a>Szofi szintén 20 éves lány. Az RTL székházban dolgozik Stylist ként. Szofi szinte ugyan olyan mint Leila. Örökmozgó, virgonc, bájos.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Patocska Olivér (Oli):<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilR1fCWd8OLmNtwIO5fjVdvBYWSFI0RnsS4OlP7xl1yhz6JeCHxq-yeOMhs4MbxU0URDbhTKcNPNvGeHVaJs2EMJF28Sh9hDtTbU4FLRbW6VSlnuuitF1xrrZwEDqtx-xTVnoWCqkJOGYO/s1600/Patocska+Oliv%C3%A9r.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilR1fCWd8OLmNtwIO5fjVdvBYWSFI0RnsS4OlP7xl1yhz6JeCHxq-yeOMhs4MbxU0URDbhTKcNPNvGeHVaJs2EMJF28Sh9hDtTbU4FLRbW6VSlnuuitF1xrrZwEDqtx-xTVnoWCqkJOGYO/s320/Patocska+Oliv%C3%A9r.jpg" height="240" width="320" /></a></div>
A 21 éves extra vagány hajú szívtiprót az X-faktorba ismerhettük meg. Imád enni, viccelődni, hülye fejeket vágni, hülyülni. Egyszerűen egy bolond ember. A lányok kedvencévé vált. A Bytheway egyik csapat tagja.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Ya ou Feng (Ya ou):<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjrhs4YeNBn0MW6ceyMu8w9ZMd_G3bzlsmu_AcbRgBg8gWkbXf1fmIhNw35WVS3N5ftHQDX3M1PL5O3T3WFoC21jpz82-1CZ83am27pF1NBRsb1EJ9hxnlH_R8IsvEmyeOQbzPn4MKb99t/s1600/Ya+ou+Feng.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjrhs4YeNBn0MW6ceyMu8w9ZMd_G3bzlsmu_AcbRgBg8gWkbXf1fmIhNw35WVS3N5ftHQDX3M1PL5O3T3WFoC21jpz82-1CZ83am27pF1NBRsb1EJ9hxnlH_R8IsvEmyeOQbzPn4MKb99t/s320/Ya+ou+Feng.jpg" height="240" width="320" /></a></div>
Mint mindenki tudja, CSAK Oli hívhatja Yajonak. Nekünk marad Ya ou (Jáó). Egy félig kínai, barna hajú 22 éves nagyon jó képű sráccal van dolgunk. Szintén a Bytheway egyik jó hangú embere.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Vavra Bence (Benny):<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjdShznrw3NTd_P1dnX7_nJcoqSrY4FaUqK8EoqKyRuutMhIP7r5S5snQJT_yuZOGI-BshJ3lohoV0JfKctdtwgB0gC1jstTZ9_6rlRqN0hRdnnANfAcwbrbNvaviCLl1vgZEM4uBC6cazQ/s1600/Vavra+bence.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjdShznrw3NTd_P1dnX7_nJcoqSrY4FaUqK8EoqKyRuutMhIP7r5S5snQJT_yuZOGI-BshJ3lohoV0JfKctdtwgB0gC1jstTZ9_6rlRqN0hRdnnANfAcwbrbNvaviCLl1vgZEM4uBC6cazQ/s320/Vavra+bence.jpg" height="240" width="320" /></a>Benny a csapat legfiatalabb tagja (19), de elbűvölő hanggal. Imád beszélni, és nagyon jó fej. Ő is a Bytheway egyik front embere.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Szikszai Péter (Sziki):<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjiPqwgGIHxwCZu9T6VmzQ9qVN4bY5SurXyXPWLFgETiIr1thu7Vi_gKnUoEhe5PfcNEMgpjjp1-BjMEXUfC4SXmNmhpMUDB3QvAY8c5B92sGNj_QyPQiHn1LeNqKvAnO1WmwrxcmBqriy8/s1600/Szikszai+P%C3%A9ter.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjiPqwgGIHxwCZu9T6VmzQ9qVN4bY5SurXyXPWLFgETiIr1thu7Vi_gKnUoEhe5PfcNEMgpjjp1-BjMEXUfC4SXmNmhpMUDB3QvAY8c5B92sGNj_QyPQiHn1LeNqKvAnO1WmwrxcmBqriy8/s320/Szikszai+P%C3%A9ter.jpg" height="240" width="320" /></a>Sziki egy nagyon vicces ember. Igaz, hogy ő a legidősebb (27), de teljesen úgy viselkedik mint egy gyerek. Aranyos, kedves, és imádja a Bytheway-t. Nem is csoda, mert ő is az egyik fontos tagja a csapatnak.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<br />
<br />
<br />Hope http://www.blogger.com/profile/01683051094771284696noreply@blogger.com0